A Vak Sámson (1936), Aldous Huxley hatodik és így a tizenegy kötetes regényírói életmű sorrendjét tekintve is központi helyet elfoglaló regénye sokak szerint a szerző legjelentősebb műve, kiemelkedő fontosságú állomás az írói pálya egészét tekintve. A bibliai cím önmagában is jelzi, hogy komoly vállakozásról van szó. A nagy előd, John Milton drámai művét, a Küzdő Sámsont (Samson Agonistes, 1671) idéző címadás a regény főszereplője és a szabadságától szeme világával együtt megfosztott ószövetségi hős, a népét saját élete feláldozásával megszabadító Sámson életútja közti párhuzamokra hívja fel a figyelmet. Az önéletrajzi elemekkel át- meg átszőtt, műfaji és stiláris tekintetben páratlanul sokszínű és tiszteletet parancsoló terjedelmű, bonyolult szerkezetű regény korrajz, önértékelő számvetés, erkölcsi-filozófiai összegzés, a jövőt kémlelő előretekintés, művészi-közéleti program és konkrét cselekvési terv.