Két dráma
Sorozat: Modern Könyvtár 223
A János király-t és A vak-ot, Dürrenmatt két drámai munkáját nem holmi szeszély sodorta ezúttal egymás mellé. Huszonegy év választja el egymástól a két darabot, de mély kapcsolat fűzi össze őket: a két téma vonzva-taszítva rögzült, sajátos párhuzama és a kétféle művészi megoldás egybevetésre ingerlő különbsége – az eddig befutott pálya szemléltetéseképp. A középkori moralitások, a barokk színház hagyományaira támaszkodó A vak (1947) – egy stíluskorszak lezárása –, üzenet a háború lidércnyomásából föleszmélt emberiségnek: az illúziók, a sarkaiból kifordult világra mit sem hederítő (mondhatnánk: az átértékelés elől kitérő) illúziók nemhogy a halált nem győzik le, hanem éppen ellenkezőleg – pusztítanak, ölnek.
A János király-ban Shakespeare krónikás színművét átértékelve történelmi fogalmakat értékelt át Dürrenmatt, a politikai masinériát állította komédiai pellengérre. A véres királydrámát átfordította (ahogy maga mondja) „a politika komédiájává”. Az eredmény: a dürrenmatti életmű egyik legjobb, legeredetibb alkotása.
A könyv gerince cellux-szal ragasztott.