Sorozat: Test és lélek.

Hogyan alakult a modern pszichológia emberképe? Vajon van-e ennek köze ahhoz, ahogyan köznapi életünkben egymáshoz mint érző és gondolkodó lényekhez közelítünk? Ez a rendhagyó pszichológiatörténet a modern szakmai és a köznapi pszichologizálást együtt, egymásra válaszolgatva tekinti át. Gondolatmenete a lélektan történetét mint a köznapi, naiv és a tudományos emberismeret közötti viszony történetét írja le. A könyv visszatérő kérdése az antropomorfizmus, valamint a lelki jelenségekben rejlő célirányosság beszédmódjának jogossága, illetve kapcsolata az oksági világmagyarázattal. Ennek előtérbe állításával a könyv a lélektant mint központi embertudományt mutatja be. A szerző három évtizedes pszichológiatörténészi múlttal a háta mögött ezt a viszonyt láttatja a pszichológia legizgalmasabb problémájaként.

A naiv és tudományos pszichológia egymáshoz kapcsolása sajátos visszatérő párokban jelenik meg. Olyan párokban, mint test és lélek, ember és állat, öröklés és környezet, rész és egész, értelem és érzelem, egyén és közösség, tudat és tudattalan, normális és kóros.

A történeti és fogalmi bevezetés egyben a mai lélektan izgalmas vitakérdéseit is előtérbe állítja. A könyv egyszerre tankönyv a pszichológiával először ismerkedők számára, s ugyanakkor esszésorozat a pszichológia mai állásáról. Pléh Csaba (1945) pszichológus és nyelvész, a hazai kognitív tudomány egyik kezdeményezője. Mindig arra törekszik, hogy a történeti, a biológiai és a kísérleti elemzéseket egymáshoz viszonyítsa az emberi megismerés értelmezésében. Felfogásában a megismerő, az érzelemteli és a célokat követő ember egységben tekintendők. Ebben a könyvében sajátos felépítésben tárgyalja a pszichológia történetét: nem az időrendiség, hanem a tematika adja a vezérfonalat.