Dedikált példány (1985.).

"A Maradjhűutca Nyugat-Berlinben leledzik, ott úgy hívják, hogy Bleibtreustrasse. A belváros egyik ékessége, ahol szívesen időztem, egyrészt mert légikisasszonyok röpködnek ott a levegőben, és zenebolond, homokos házaspárok ablakából dől a zongoraszó, másrészt mert kiváló görög és főként olasz vendéglők sorakoznak benne hívogatón. Tavasztól őszig utcán eheted a pizzát és a makarónit, és veled is megtörténhetne, ami e kötet x-edik oldalán esett meg A Maradjhűutcában című verses beszámolóm óriás termetű hősével. A szóban forgó utcát egyébként nemcsak bájai miatt szeretem - vonz a neve is, szeretem, hogy rám szól, követel tőlem valamit, amire nyilván képtelen vagyok, ámbár a hűség... nos, íróként a hűség problémakörével bajlódom immár évtizedek óta, ezért is kívánkozik a címoldalra ez az utcanév, hogy ne feledjem ... mit is?"