Mandiargues, André Pieyre De : A legkülső körön

Sorozat: Modern Könyvtár 177
Balsorsa szeszélyéből – és írója nagyon is céltudatos akaratából – rendkívüli körülmények közé kerül egy semmiben nem rendkívüli ember, és pusztán helyzete új, különös tehetséggel ajándékozza meg: merőben másképp érzékeli a világot, mint addig. Mert szerencsétlenségében megadatott neki az a ritka kegyelem, hogy – mint egy felvillanó és már soha ki nem hunyó fénycsóvában – beláthassa a neki rendelt időt, megláthassa halála óráját. Különös fajtája a szabadságnak: ami megmaradt, az teljesebben az övé, mint valaha, szédítően megnő a pillanat értéke, a megélesedő érzékek eddig ismeretlen érzékenységgel fogadják be a világ hirtelen túláradó bőségét. S hogy ennek a világnak a díszlete, a realitássíkja önmagában is különös és idegen – a barcelonai bordélynegyed ismeretlen-ismerős egzotikumokban nem szűkölködő világa –, az csak növeli a kísérlet érdekességét.