kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Kovács Imre : A kivándorlás
- leírás
- további adatok
Sorozat: Szolgálat és Írás Munkatársaságának Könyvei.A könyv a századforduló nagy kivándorlását elemzi, mert úgy látja: az 1930-as évek
közepén új, arányaiban az előzőhöz hasonló, a nemzet léte szempontjából tragikus kivándorlási
hullám fenyeget. Áttekinti a magyar kivándorlás előzményét, az európai kivándorlást
az 1800-as évek elejétől, és arra a következtetésre jut, hogy az első kivándorlók,
az angolok, németek, nyugat-európaiak birtokosai lettek az Újvilágnak, míg a később kivándorlók,
a kelet-európaiak ott is szolgasorba jutottak. A magyar kivándorlás az 1870-
es években kezdődött, és az utolsó békeévig, 1913-ig tartott. Összesen mintegy 1,8 millióan
távoztak az országból, általában azzal az illúzióval, hogy meggazdagodva hazatérnek
majd. Volt három év, 1905, 1906 és 1907, amikor évente több mint 170 ezren keltek
útra, hogy Amerikában próbáljanak szerencsét. Ilyen mértékű lakosságvesztést semmi
nem pótolhat, ezért Kovács Imre nemzeti katasztrófának látja a kivándorlást.
Gondolatmenete
részint azért meggyőző, mert mindvégig szigorúan ragaszkodik a statisztikai, demográfiai
adatokhoz, de meggyőző azért is, mert nem fogadja el a kivándorlók morális
elmarasztalásának nagyon kényelmes álláspontját, hanem azt hangsúlyozza, hogy a
kényszer, a gazdasági és szociális nyomorúság lökte hajóra azokat a szegényeket, akik
elmentek itthonról. Az okok között legfontosabb a földkérdés megoldatlansága, a nagybirtokrendszer,
ezért mielőbbi földosztást követel. Emellett a magyar mezőgazdaság
intenzifikálásában, a mezőgazdasági szakképzésben, a parasztság politikai-szakszervezeti
mozgalmainak legalizálásában, a kollektív szerződések rendszerében, a szociális gondoskodás
rendszerében (például a 16–18 órás (!) munkanap helyett a 12 órás (!) munkanap
bevezetésében) látja a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásának útját.
Az eredeti (hiányos, szakadt) védőborító a könyvbe illesztve.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szociológia > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kategória: | Könyv > Történelem > XX. század, politika > |
kiadó: | Cserépfalvi, [1938]. Budapest, (Pápai Ernő), |
cikkszám / ISBN: | 0038680 |
kötés: | kötve/egészvászon |
oldalszám: | 199 p. |
könyv nyelve: | magyar |