Szilárd Léna orosz nyelvű dedikációjával: "Вepoчke - c любoвъю Лeнa C. 89."

Vjacseszlav Ivanov (1866-1949) kultúrelmélet hagyatékának tanulmányozása még a kezdet kezdetén tart. Ugyanakkor - mint ez az orosz költő és gondolkodó munkásságának szentelt, Rómában 1983-ban, illetve Paviában 1986-ban rendezett nemzetközi szimpóziumon nyilvánvalóvá vált - egyre nő az érdeklődés az ivanovi életmű iránt. Mihail Bahtyin (1895-1975) gondolatai, különösen a karneváli tudatról és az irodalmi karneváli formákról szóló tanítása, szerte a világon mind jobban magukra vonják a kultúratörténettel foglalkozó szakemberek figyelmét. E kötet szerzője mindenekelőtt arra törekedett, hogy nyomon kövesse azt a folyamatot, amely lehetővé tette, hogy Bahtyin kutúraelméletének köszönhetően tovább öröklődjön a Dionüszosz-kultuszról szóló, Ivanov által kidolgozott, a XX. század eleji Oroszországban oly nagy hatású tanítás, valamint az orosz szimbolizmus filozófiai-esztétikai gondolatrendszere. Az orosz gondolkodás e vonalának fejlődését a szerző úgy tekinti, mint egyrészt Nietzsche és Freud elméletének továbbgondolását, másrészt a Jung és Kerényi Károly mítoszkutatásával rokon jelenséget.

Szilárd Léna (Moszkva, 1933 - ) ny. egyetemi tanár, az MTA köztestületének, továbbá számos magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja. Főbb kutatási területe az orosz irodalom és kultúra története, komparatisztikai tanulmányok az európai kultúra, különösen az európai modernizmus és avantgarde, valamint a posztmodernizmus területén.

Fűzve, kiadói borítékban.