"Hol a határ a két kultúra között? Nem tudom. De talán-talán nem is fontos. Csak azt tudom, hogy szeretném, ha nem volna határ. Ha egybemosódna a kettő. Ha az ottból itt, a régmúltból közelmúlt, a fennsíkos arizonai sivatagból - ott különben sosem jártam - dimbes-dombos Mátrán túli táj, ha a hopi földművesből magyar paraszt lenne és viszont. Magából Oraibiból, ebböl a valóságos és jelképes faluból pedig Szajla, ahol születtem, és amely nélkül számomra Oraibi elképzelhetetlen."

Néprajzi ​ihletésű könyvet sejthetünk a címében egy egész kultúra genezisének dokumentumát ígérő műben. S valóban látszólag egy prehisztorikus nép énekeit olvassuk, melyeket azonban Oravecz Imre nem a magát kiválasztottnak tekintő, észak-arizonai földművelő nép mítoszaiból fordított, hanem maga talált ki, maga hozott létre. A költő előszavából értesülünk könyve megszületéséről, s ez egyben az első kulcs az öt könyvbe (teremtés- és pusztulásversek, a világot definiáló névadó versek, a jelenségek emberi magyarázata, egy indián szerelmespár története, szerelmes énekek) sorolt versekhez, melyek a hopi indiánok fiktív mitológiáját mesélik el. A versek rituálisan ráolvasó jellegűek, s időnként a bibliára utaló fordulatokat tartalmaznak. Az értelmezést tekintve útbaigazító még Oravecz Imre vallomása: egy történelem előtti kultúra segítségével így jutottam el, helyesebben érkeztem vissza oda, ahova mindig is vágytam: tulajdon fajtám azóta felbomlott, de eszméletemben, idegeimben, mozdulataimban örökre elraktározódott paraszti kultúrájához, vagy ha úgy tetszik, tulajdon történelem-előttiségemhez. Így válik az elképzelt (a költő nem járt a hopik földjén) és jelképes Oraibiból Szajla, Oravecz mátrai szülőfaluja, melynek világát Halászóember (legutóbb 200610238) című kötetében zengte meg ugyancsak nagy beleérzéssel. A sosóni pueblo indiántörzs világképe, természethez kötődő nyelvi gondolkodása alkalmat ad az elveszett gyermekkor, de az – úgy tűnik végleg – elvesztett paraszti kultúra természetben gyökerező világa és szemlélete felelevenítésére is. Ha e két – időben és térben – egymástól fényévekre egzisztáló társadalom élete ilyen átfedésekkel, hasonlóságokkal rendelkezik, az csakis világunk egységességére bizonyság. A letisztult nyelvezetű, színvonalas kortárs lírára és a mítoszteremtő szellemi kirándulásra fogékony modern költészet kedvelői számára jó szívvel ajánlható kötet.