A történelem során a politikai rendszerek a szenttel való szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatról tettek bizonyságot, mert hatalmukat általa tudták igazolni. Változó formában, de így volt ez az ókori Görögországban, Izraelben vagy Rómában, a nem „nyugati”, azték, kínai vagy közel-keleti birodalmakban, a középkori Európában, sőt még az újkorban is, az Isten kegyelméből uralkodó királyok esetében. A modern korszak azonban kivétel: az általános felfogás ma kiszakítja a politikumot a szent eleven szövetéből, és kizárólag az ész határai közé szorítja.

Meglepő módon ennek az egyedülálló történelmi kísérletnek a kialakulásához a szakralitás európai letéteményese, a kereszténység is hozzájárult. Molnár Tamás A hatalom hét arcá-ban politika és szentség összetartozásának kérdéseit vitatja meg összehasonlító vallástudományi, néprajzi, történeti és bölcseleti vizsgálódásai tükrében; továbbá – szigorúan konzervatív szemszögből – felvázolja európai szétválasztásának eszmetörténeti hátterét, valamint szellemi és politikai következményeit. Szerinte ma a politikai hatalom megalapozásának a válságát éljük. A racionális állameszme ugyanis táptalajt adott az elidegenedés számára, ezáltal arra kényszerítve a hatalom gyakorlóit, hogy pótvallásokkal és ideológiákkal töltsék be a szent helyén tátongó űrt.

Molnár Tamás 1921-ben született Budapesten. Diplomáját francia nyelvből és irodalomból Brüsszelben szerezte. A háború után azonban emigrált, és doktori értekezését már Amerikában, a Columbia Egyetemen védte meg. Vendégprofesszorként bejárta a világot: tanított Párizsban a Sorbonne-on, Amerikában a Yale-en, a Columbián, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és a Távol-Keleten. Franciául és angolul ír, több mint harminc kötetet tett közzé, közülük a legfontosabbak: a The Decline of the Intellectual (Az értelmiség alkonya; 1965), a Utopia, the Perennial Heresy (Utópia, az örök kísértés; 1965); a La Gauche vue d'en face (A baloldal szemtől szemben; 1970); és a The Pagan Temptation (A pogány kísértése; 1987). Jelenleg a New York-i Városi Egyetem rendes professzora és vendégelőadó a budapesti bölcsészkaron. Russel Kirk mellett őt tartják az amerikai konzervativizmus legjelentősebb alakjának.