Üsse kő
[2012]
545, [24] p.

Három a kő
2013
695, [24] p.

Gördül a kő
2014
627, [24] p.

Üsse kő
Hogy mi minden az Üsse kő? Posztmodern pikareszk regény és rock and roll tündérmese a garabonciások folyvást nagy garral érkező próbatételével. Metafizikai kalandregény a rockzene gördülve robajló köveinek folytonos zendülésével. A magas Déva vára körül bonyolódó rejtelmes história újraélése - a népmesék és a népballadák rejtve rejtőző tudásának mérlegre tételével. Műtárgynak is beillő, mítoszokat őrző és egyben teremtő könyvművészeti alkotás, melyben mágikus erejű természetfotók, humanista kalligráfiák és a Tao ürességélményét kitáró tipográfiai megoldások gyűlnek össze, hogy már első ránézésre is varázsosat alkossanak.
A kötetet illusztráló képeket Szondi György, a kötet tipográfiai tervét Németh Csaba Elek készítette.

Három a kő
"Három a kő a három kővel járó csudamalomban, miként három a regény is a Kő Misztériuma összefoglaló nevet viselő trilógiában. Toót-Holló Tamás trilógiájának első darabjában, az Üsse kő című regényben már világossá vált, hogy a kő képében felmutatott szakralitás legelőbb a kövek összeomlásának, majd a falak felmagasodásának modern Kőműves Kelemen-történetét elbeszélve kerül elénk, mivel ez a regénytrilógia úgy teremt kapcsolatot az archaikus gondolkodással, hogy a tizenkét kőműves helyébe talál két – legalább annyira modern, mint amennyire ősi tudást őrző – garabonciást, akik ugyanúgy az Ég és a Föld szövetségének jegyében jönnek az összeomlásnak véget vetni, mint ahogyan a falakat a hét magas égig felemelő elődeik is tették. Ez a két garabonciás most, a trilógia második kötetében is velünk marad, hogy az összeomlásnak egyre nagyobb léptékben, akár már hétmérföldes lépésekkel vessenek véget. A kövön maradó kövek csodáját az Ég követeinek ezúttal a három kővel járó csudamalom varázslatával kell megigézniük. De ez az igézet már egy szerelem – egy tündér és az egyik garabonciás diák szerelmének – mágikus betetőzése. Az Ég és a Föld Menyegzőjén köztük letett hűségeskü megerősítése. Nem erőnek erejével, de így is hétszeres erővel. Hogy az ő vérük együtt kicsordulva egyszer még egy árokba folyjon, hogy ott aztán egy malmot meghajtson. De az a malom háromkövű legyen, s a legelső köve szeretetet járjon. De az a malom háromkövű legyen, s a második köve aprópénzt hullasson. De az a malom háromkövű legyen, s a harmadik köve igazgyöngyöt járjon.
Amint a szerelem szüntelen káprázatával ez az igézet létrejön, a kövekben életre kelő zendülés már nemcsak a hét magas égig érő falakba költözik ki, hanem az Árkok Földjét oltalmazó égig érő hegyek ormain is tanyát üt. Mert a szüntelen teremtés ősi varázsát itt már az emberi hajlékok falain túl is védeni kell. Most már nem a tornyok falain megállva, hanem a hegyek ormait a zendülő kövekkel megszállva. A kőművesek ősi varázsmesterségének titkát most már a csudamalom molnárinak titkával is megajándékozva. Hogy hidd is, ne csak lásd. Hogy tedd is, ne csak várd."

Gördül a kő
"Ahogy a tizenkét kőműves emelte falakkal a magos Déva vára is az egekig ért egyszer, úgy érkezik el újfent az egekig Toót-Holló Tamás kőmisztérium-trilógiája is. A Gördül a kő című regény már a harmadik a kövekkel gördülő és zendülő regények sorában, s ennek ünnepéül egyszerre három rendbéli úton is az égbe tart. Az égbe tart a történet legelőbb azzal, hogy a sárkányokat megzabolázó garabonciások látják, nem úgy van most, mint volt régen: mert nem az a Nap süt az égen. De látják már az Esthajnalcsillagot. Hétfejű sárkány lován van a nyeregkápa alatt. Látják már a Holdat. Kilencfejű sárkány lován van a szügyellő alatt. Látják már a Napot. Tizenkétfejű sárkány lován van a homlokszíj alatt. S amit észrevesznek, azért az igaz fényért bármit meg is tesznek. Bejárják hát az Égitestszabadítók örök útját, hogy amiként a földön már a kő kövön marad, s a háromkövű malom is igazgyöngyöt járhat, végül szabad Nap járjon már a hét égen. Szabad Hold keljen fel a hét ég rejtekében. Szabad legyen már az Esthajnalcsillag is az igaz fények derengésében. Az égbe tart a történet aztán azzal is, hogy ezzel a regénnyel nemcsak a magyar folklórban híven megőrzött Garabonciás Könyv meghívása válik teljessé a magunk valóságába, hanem a könyvet megismerő garabonciás előttünk is kinyitja a könyvet: hogy ezzel nekünk is azt üzenje, amit a könyv üzen neki. Hogy menjünk fel. Mert a Garabonciás Könyve kész arra, hogy felvigyen a hét magas égbe. Hogy felvigyen a Világlátó Bérc legtetejére. S hozzá még egy tündérrel közösen átélt szerelem megélésének és elfelejtésének hamuszürke végvidékére. Égbe tart a regény legvégül pedig azzal, hogy a történetet elmesélő garabonciásnak végül a fejére kerül a szüntelen teremtés tojáshéjkoronája, hogy a tojás héja alatt megkoronázva is szakadatlanul ott derengjen majd benne a tojás valaha volt fehérje és a tojás valaha volt aranya. Ezt a szakadatlan derengést pedig onnan kapja ajándékba, ahol az Ég mennyezetei, a Kárpát-medence festett kazettás templomi mennyezetei vezetik őt képről képre mígnem bevégzi a garabonciások a folklórhagyományban szintén híven megőrzött tizenkettő és még egy iskoláját: a Nap útját és a Hold útját. Ezen az élők elevenségével és a holtak örökségével megtett, a csillagvilág előbb aranyló, aztán ezüstös fényével megszórt úton esik aztán úgy, hogy a szüntelen keletkezés koronájával avatott király tiszteletére madarak szállnak fel hát szárnyak nélkül, s fára ülnek hát lábak nélkül. Hogy jöjjön egy király Napkeletről. Aki mind megeszi szája nélkül. A három rendbéli égi út tisztességét megadván felmegy hát a király is, de nem a tetejetlen fa magasába, hanem egy torony hetedik magasságába, hogy ott aztán az élő és haló víz forrásának csordogálásával teljes csobbanásban is csak javában megmártózzon. De ez már nem a Kő Misztériumának jelenléte, hanem a Forrás Könyvének hírül adása. Toót-Holló Tamás újabb trilógiájának, a királyok beavatási útjával tudós könyveknek a sorát is csak nyitatlanul nyitva."

további képek