Posztumusz könyvében Thomas Merton áttekintést nyújt a keresztény kontemplatív hagyomány elméleti hátteréről és gyakorlati problémáiról, múltjáról és jelenéről. Sok hasznos útmutatást ad, és kiemeli, hogy a szemlélődés nem különálló területe az emberi létnek, hanem lehetőséget biztosít arra, hogy egységes egésszé szervezzük életünket. „Az igazi szemlélődők nem tanúsítanak másoknál csekélyebb érdeklődést a hétköznapi élet iránt, nem foglalkoztatja őket kevésbé, hogy mi történik a világban; ellenkezőleg: jobban érdekli és jobban foglalkoztatja őket. Attól, hogy szemlélődők, nagyobb fokú érdeklődésre és mélyebb tájékozódásra képesek. Mivel valóban függetlenek, és mivel elnyerték a tiszta szív ajándékát, felfogásuk nem korlátozódik szűk látókörű és provinciális nézetekre. Nem bonyolódnak bele egykönnyen abba a felszínes zűrzavarba, amelyet az emberek nagy része a valóságnak tart. […] Az különbözteti meg őket másoktól, és az hozza őket másokhoz képest előnyösebb helyzetbe, hogy sokkal spirituálisabb természetű felfogásuk van arról, hogy mi a »valóságos« és a »tényleges«.”