categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Márton László : Az áhítatos embergép
- description
- additional information
E címen Márton László legjobb tanulmányai, kritikát rendeződtek egy kötetbe. Szerzőjük szépíró lévén nyelvében, stílusában és meglátásaiban is némiképp ‘szabálytalan’ tanulmányokat ír. A kötet sokágú tájékozódása világosan mutatja a szerző széleskörű érdeklődését: régi és reformkori irodalom, elfeledett és újra leporolt magyar regényíró, német romantika és kortárs magyar líra, illetve próza egyaránt helyet kaptak az összeállításban. Csak néhány név a panorámából: Gyöngyösi István, Ormós Zsigmond, Goethe, Kleist, Mészöly Miklós, Petri György, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Tar Sándor.
A tanulmányok szabálytalan jellegét az adja, hogy Mártont az irodalomtörténet az írás és megírhatóság, a hagyomány és a folytathatóság szempontjai szerint érdekli. Különösen igaz ez magyar irodalmi témájú írásaira, melyekben szinte felülvizsgálja az irodalmi kánont, vagy újraírási szempontokat felvetve tárgyalja olvasmányait. De érvényes ez a ‘kollegiális’ figyelem a német szerzők tekintetében is. Nyelve – mely kétségtelenül a szerző elméleti tájékozottságára is enged következtetni – nem az értekezés tárgyilagosságával, nem is az esszé elnagyoltságával jellemezhető, hanem sokkal inkább egy felfedező, ráismerő korábbi ítéleteket cáfoló fogalmazás hevével és keresetlenségével.
„E tanulmánykötet írója nem elsősorban a kiemelkedőnek számító, klasszikussá vált művekre figyel, hanem inkább az ezek mellett megbúvó kudarcokra, bizonytalanságokra, elmulasztott vagy kiaknázatlan lehetőségekre: a félresikerült művek felől mutatja meg a sikerült művek jellegzetességeit. Legfőbb célja, a közvetlen felfedezésen és rámutatáson túl, az irodalom egészének átjárhatósága.”
Márton László
„Az irodalmi művet egyszerre tekinti gépinek és emberinek...”
(Margócsy István, Népszabadság)