1995. 105+[1] p. Határ könyvek. Első és egyetlen kiadás, Tar Sándor negyedik kötete. "...vasárnap délelőtt a magyar elbeszélőpróza klasszikusát találták meg holtan abban a lakásban, ahol évtizedek óta élt s dolgozott. Azt a novellistát, akinek az életműve - akárhonnan nézzük - csak a műfaj legjelentősebb mestereiéhez mérhető. Aki úgy állt ellen mindennemű irányzatnak, divatnak és trendnek, hogy eközben alighanem a Kádár-kori Magyarország legteljesebb irodalmi lenyomatát hagyta ránk. A bokájáig nem értek fel a korszak százezer példányos, ünnepelt sztárjai - az ezredvég magyar nyelvű novellisztikája az ő keze nyomát őrzi meg védjegyként, az ő hangján szólal számunkra meg. Életműve a kezdettől a legvégéig póztalan, hiteles, igaz. Nagy szavak? Igen. De hadd legyünk már vele legalább a halálában méltányosak, az Isten bassza meg! (Keresztury Tibor, 2005.) Fűzve, kiadói borítékban, a borító Zoltán Kemény Lüktetés c. művének felhasználásával készült.