Hiánypótló kötetet jelentetett meg a Felsőmagyarország Kiadó, amikor „Kő alatti fény” címmel Jánosi Zoltán tanulmányait közreadta. Az írások túlnyomó része az alig húsz esztendeje elhunyt Ratkó József életművével foglalkozik. A mai irodalmi köztudatban és irodalomoktatásunkban is sajnálatosan elfeledett, perifériára szorult életmű a Ratkó Józsefé. Hogy mennyire méltatlanul az, azt éppen Jánosi Zoltán tanulmányai példázzák.

A tematikailag sokszínű tanulmányokat ciklusokba szervezi Jánosi. Nem hagyja figyelmen kívül a vizsgált életmű egyetlen korszakát és műfaját sem, de többet is nyújt ennél. A Ratkó József életét és szellemi örökségét röviden megidéző bevezető tanulmány után a „hazát kereső nemzedék”, a Hetek költészetét tekinti át. A kötet utolsó írása pedig – Vasy Géza kötetéből kiindulva – egy másik költői csoport, a Kilencek közös fellépését és költészetének jellegadó sajátosságait veszi számba. Így adva mintegy irodalompolitikai-szellemi keretet Ratkó életművéhez.