Sorozat: Frankenburg munkái. 5-6.

 

Frankenburg Adolf, (1811 – 1884), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Soproni német családból származott. Liszt Ferenc gyermekkori játszótársa volt. Mikor Kossuth Lajos Pesti Hírlapja 1841 januárjában megindult, Frankenburg Adolf e lap munkatársa lett, ő írta a fővárosi újdonságokat, a hírrovatot, elmésséget, gúnyt, szatírát írt bele, s ezzel nagy népszerűségre tett szert. Később Garay Regélőjében talált munkakört, ahol Budapesti levelek címmel találó, eleven rajzokat írt a fővárosi társaséletből, s ezzel megalapítója lett a magyar fővárosi tárcának. 1847 tavaszán Szécsen Miklós gróf adta tudtára, hogy a bécsi kancelláriához nevezték ki udvari tolmáccsá. Június 25-én elbúcsúzott írótársaitól, az Életképeket Jókai Mór vette át. Az 1848. évi bécsi események őt is gyanúba keverték, fogságot és zaklatást szenvedett, azonban később mégis kinevezték fogalmazónak a bécsi legfőbb törvényszékhez, végül 1860-ban az udvari kancelláriához titkárrá.Mikor 1866-ban nyugalomba vonult, Pesten telepedett le, a hírlapokba dolgozott és szerkesztette pár hónapig a Magyarország és a Nagyvilágot, és egy éven át az 1848 című politikai napilapot. 1868-ban Sopronba tette át lakását, ott megalapította az irodalmi és művészeti kört, s mind ennek, mind a társaskörnek elnöke volt.

 

Korabeli, aranyozott gerincű félvászon kötésben.

további képek