Herman József : Vulgáris latin - Az újlatin nyelvek kialakulásának útja

Herman József könyvét első ízben 1967-ben jelentette meg a neves párizsi Presse Universitaire de France kiadó. Az eredetileg magas szintű ismeretterjesztő munkaként született könyv hamarosan tankönyv jellegű, széles körben használt munka lett az egyetemek latin és újlatin szakjain, francia nyelvű kiadásai révén több tízezer példánya került forgalomba, hamarosan megjelent Tokióban japánul is. Az 1990-es években pedig az újabb kutatási problémák és eredmények összefoglalását is tartalmazó, átdolgozott szövege spanyolul, majd hamarosan, a Pennsylvaniai Egyetem kiadásában angolul is megjelent. Jelenleg útban van olasz nyelvű fordítása is. A magyar nyelvű kiadás, amelyet most kap kézhez az olvasó, ennek az átdolgozott szövegnek alapján készült. A könyv sikerét nyilvánvalóan annak köszönheti, hogy az átalakulási folyamat rendszeres és igényes tárgyalásával egyidejűleg felveti azokat az általánosabb történeti és elméleti kérdéseket is, amelyeket ez az átalakulás segít megérteni és ezzel továbbgondolkodásra serkenti használóját.

Az újlatin - más, kissé félreérthető szóval "román" - nyelvek az i.sz. 1. évezred második felében, annak főként az utolsó évszázadaiban jöttek létre, a latin nyelv történeti változásainak s területenkénti széttagozódásának eredményeként. Gyakori, szinte általános folyamat, hogy az úgynevezett alapnyelvek különböző nyelvek sokaságára bomlanak. Az újlatin nyelvek (hogy a legnagyobbakat említsük nyugatról keletre haladva: a portugál, a spanyol, a katalán, a francia, az olasz, a román) keletkezésének egyedi jelleget az a körülmény ad, hogy jórészt ez az egyetlen ilyen jellegű változás, amely jól ismert korszakokban, gazdagon dokumentált történeti-kulturális körülmények között, látszólag jól követhetően zajlik le. Így a latin átalakulási korszakának, s az újlatin nyelvekhez vezető iskolázatlan, beszélt változatának (ez az ún. vulgáris latin) megismerése nemcsak a latinnal és az újlatinnal foglakozó egyetemi közönséget és az újlatin nyelvek iránt érdeklődő olvasókat érdekli, hanem jelentős tanulságokkal szolgál a nyelvek történeti mozgásának, belső tagolódásának, átalakulásának kérdései, a nyelvtörténet elmélete és tanulságai szempontjából is.