(A Közel Afrikához folytatása.)
A nigeri bozótfalu hajdani óvónője visszatér Afrikába. Ezúttal Csádba hívják újságírást tanítani mozgássérülteknek, akik a csádi állami rádióban heti műsoridőt kaptak. Körkép egy afrikai főváros mindennapi életéről. Hogyan közlekedünk, telefonálunk, ismerkedünk, vásárolunk, eszünk, barátkozunk vagy rendezzük nézeteltéréseinket? Milyen az állami rádió és a magánsajtó, a civil szervezetek élete, a kibontakozó irodalom, a különféle vallások világa N'Djamenában, a háborúk dúlta „nyugalom városában”? Milyen az, ha az európaiak fejlesztik az afrikaiakat, és milyen a demokratúra: a demokrácia néhány elemével enyhített diktatúra..?

Lángh Júlia 1942-ben született Budapesten. Volt tanár, tanító, reklámszövegíró, fordító, szociális gondozó és újságíró. 1977-től Párizsban élt, 1984-től a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársa volt a rádió bezárásáig. Ezután elment egy évre Afrikába óvónőnek. 2001-ben ismét Afrikába utazott, csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Első két könyve ezekről az afrikai élményekről számol be. Legutóbb Egy budai úrilány címmel írt memoárját jelentette meg a Magvető Kiadó. A könyv az 1945 és 1960 közt zajlott magyarországi eseményekről, szűkebben az írónő gyermekkoráról szóló visszaemlékezés. Lángh Júlia jelenleg Magyarországon él.