kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Christensen, Lars Saabye : Villantó
- leírás
- további adatok
Fordította: Patat Bence.
„Nem ezt mondta nekem mindenki, mielőtt útnak indultam? Hogy találjam meg magam? Meg kell találnod magad, mondták. De én nem akartam. A legkevésbé sem magamat akartam megtalálni. Valaki mást akartam találni, olyat, akivel könnyebb bánni, mint velem, akivel jól kijövök, akivel együtt tudok élni anélkül, hogy belehalnék."
A világszerte ismert norvég szerző immár második magyarul is olvasható regénye egy író története, különleges hangulatú, többféle stílust és zsánert felvonultató könyv.
A szöveg első részében az író gyerekkora utolsó igazi nyaráról mesél, arról a nyárról, amelyet édesanyjával kettesben töltött Oslo-fjordi nyaralójukban. Az év: 1969; a fiú hamarosan középiskolába megy, s néhány nap múlva a Holdra lép az első ember. A regény egyik csúcspontja a fiú édesanyjának érzékeny portréja és kettejük viszonyának kifinomult ábrázolása.
A második rész elején hirtelen vágással egy meglehetősen nyomasztó amerikai kisvárosba - valójában a regénybeli író regényébe - csöppenünk, ahol megismerjük Frank Farrellit, a közvetítőt, a legkülönfélébb rossz hírek hozóját, aki valahogy mindig a tragikus események közepében találja magát. A könyv eme epizódja a Coen fivérek vagy David Lynch filmjeinek hangulatát idézi.
A harmadik, Epilógus című részben újra az - immár hatvanas évei elején járó - írót halljuk, ahogy visszatekint a maga mögött hagyott szörnyű évre: „Először apámat veszítettem el, aztán a regényemet, végül a józan eszemet."
A merész és kísérletező regény, mely sajátosan christenseni módon vegyíti a kiábrándultságot az életszeretettel, a szépséget a sötétséggel, nem okoz majd csalódást A féltestvér rajongóinak.
„Nem ezt mondta nekem mindenki, mielőtt útnak indultam? Hogy találjam meg magam? Meg kell találnod magad, mondták. De én nem akartam. A legkevésbé sem magamat akartam megtalálni. Valaki mást akartam találni, olyat, akivel könnyebb bánni, mint velem, akivel jól kijövök, akivel együtt tudok élni anélkül, hogy belehalnék."
A világszerte ismert norvég szerző immár második magyarul is olvasható regénye egy író története, különleges hangulatú, többféle stílust és zsánert felvonultató könyv.
A szöveg első részében az író gyerekkora utolsó igazi nyaráról mesél, arról a nyárról, amelyet édesanyjával kettesben töltött Oslo-fjordi nyaralójukban. Az év: 1969; a fiú hamarosan középiskolába megy, s néhány nap múlva a Holdra lép az első ember. A regény egyik csúcspontja a fiú édesanyjának érzékeny portréja és kettejük viszonyának kifinomult ábrázolása.
A második rész elején hirtelen vágással egy meglehetősen nyomasztó amerikai kisvárosba - valójában a regénybeli író regényébe - csöppenünk, ahol megismerjük Frank Farrellit, a közvetítőt, a legkülönfélébb rossz hírek hozóját, aki valahogy mindig a tragikus események közepében találja magát. A könyv eme epizódja a Coen fivérek vagy David Lynch filmjeinek hangulatát idézi.
A harmadik, Epilógus című részben újra az - immár hatvanas évei elején járó - írót halljuk, ahogy visszatekint a maga mögött hagyott szörnyű évre: „Először apámat veszítettem el, aztán a regényemet, végül a józan eszemet."
A merész és kísérletező regény, mely sajátosan christenseni módon vegyíti a kiábrándultságot az életszeretettel, a szépséget a sötétséggel, nem okoz majd csalódást A féltestvér rajongóinak.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Próza > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Kortárs külföldi szépirodalom > |
kiadó: | Gondolat, 2020 |
cikkszám / ISBN: | 9789635560295 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 384 |
könyv nyelve: | magyar |