Még ki se tört a második világháború, de Sztálin már tömegesen lövette agyon és éheztette halálra saját állampolgárait, és ezzel a háború alatt se hagyott fel. Az amerikai katonák, noha 1945-ben több koncentrációs tábort is felszabadítottak, nem jutottak el azokhoz a haláltáborokhoz, kivégzőhelyekhez és kiéheztetésre létesült táborokhoz, ahol Lengyelországtól Ukrajnáig, Litvániától Belorussziáig a polgári lakosságot milliószám éheztették halálra, verték agyon, lőtték le és gázosították el a Szovjetunió és a náci Németország hatóságai és katonái. Tizenkét év alatt egy olyan gyilkolási politikával, amelynek a harci cselekményekhez semmi köze nem volt, a két rezsim 14 millió embert gyilkolt meg ebben a halálzónában - a véres övezetben. A háború végeztével a véres övezet a vasfüggöny mögé került, történetére homály borult. Timothy Snyder könyvében úttörő nyomozás eredményeként mutatja be azokat a helyszíneket, ahol európai polgárok milliói lelték halálukat, s közben rávilágít Hitler és Sztálin indítékaira. Biztos kézzel ágyazza bele korukba a hitleri holokausztot és a sztálini terrort, felidézi a náci és a szovjet tömeggyilkosságok feledésbe merült epizódjait, friss adatokkal szolgál a két rendszer kapcsolatáról. A bőséges szakirodalmon túl különös figyelmet szentel az áldozatoktól ránk maradt írásos anyagoknak: a haza írott leveleknek, a vonatból kidobott üzeneteknek, a holttesteknél talált naplóknak.

Mélységesen emberi hangvételű és világos álláspontokat megfogalmazó munkája a 20. század történelmét bemutató alapművek egyike.