Verne kevéssé ismert regénye Erdélyben, a Zsil folyók és a Kárpátok övezte kis faluban, Veresden játszódik a 19. század végén. Ebben az időben még mélyen gyökeredztek itt a régmúlt századok babonái, hiedelmei. A Bortz bárók falu közelében álló és két évtizede elhagyott várát is az élénk képzelet népesítette be fantomokkal, kísértetekkel és hazajáró lelkekkel. Egy májusi napon fedezték fel, hogy füst száll fel az ősi kéményekből. Először a falu erdésze - egy földöntúli figyelmeztető hang ellenére - akarta eloszlatni a falu népének oktalan félelmét, de nem juthatott be a várba. "Titokzatos erők" megütötték. A faluba vetődött Teleki Ferenc grófot is vonzotta a kastély: fájó emléket ébresztett benne, mert az utolsó Bortz báró okozta szerelmének halálát. Hátborzongató kalandok sorát éli meg, és majdnem életével fizet egy csalóka látványért. A kastély pusztulása után derül fény a "földöntúli" dolgokra. Bortz és egy tudós a fizikai felfedezéseket használták fel - kihasználva az emberek babonáit és tudatlanságát - magányuk megőrzésére. ; Verne remek elbeszélőkészsége, fantáziája jól érvényesül a romantikus regényben. Kedves iróniával mosolyogtat a nép babonás képzelődésein, ugyanakkor a várbeli kalandokat a "rémtörténetek" izgalmával jeleníti meg.