India szelleme tízéves koromban érintett meg. Azóta vágytam arra, hogy odajussak. Úgy éreztem, dolgom van Indiában. És mint minden igazán fontos dolog az ember életében, ez is megvalósult. Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: "Ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében!" Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvéban - vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, minden objaktivitást elhessegetve, és szélsőséges szubjektivitással arról, ami ott közel jött hozzám. Vagy talán nem is Indiáról szól a mese, hanem magamról, arról, mivé nőtte ki magát az, ami éppen hatvan évvel ezelőtt, Selva Raja Yesudian mester pesti jógaiskolájában kicsírázott bennem.