Amikor ​1971-ben a Svéd Királyi Akadémia Gábor Dénesnek ítélte a fizikai Nobel-díjat, nemcsak egy sikeres alkotómunkásságra visszatekintő tudós részesült a legnagyobb tudományos elismerés megtiszteltetésében, hanem egy mind hatékonyabb tudományág, az alkalmazott fizika, és egy reményteljes eredményekről számot adó szakterület, a holográfia is. Gábor Dénes önmagát szerényen csak feltalálónak szokta nevezni, és talán ez az árnyalati megkülönböztetés vezet el a leghamarabb ahhoz az egyéni jellegzetességhez, ami Gábor Dénest az alkalmazott fizika számos művelőjének sorából kiemeli. Gábor Dénes munkássága során sohasem a modern fizika érdekes eredményeinek gyakorlati alkalmazhatóságát kereste, hanem a fordított utat járva, a gyakorlati életben felmerülő műszaki kérdések fizikai vonatkozásait elemezve jutott el az olyan mélyenfekvő alapokig, amelyek a probléma megoldásának általánosításával lehetőve tették új területek teremtését, vagy az egymástól távol álló diszciplínák rejtett kapcsolatainak feltárását. Így érkezett a leglátványosabb felfedezésétől, a holográfiától, annak információelméleti vonatkozásain keresztül, a hírközléselmélet, a fizika és a kibernetika mélyebb összefüggéseinek vizsgálatáig, vagy például az emberi emlékezés holográfiái modelljének megszerkesztéséig.

Kötetünk Gábor Dénes írásai közül azokat gyűjti egybe, amelyeket a szerző a nagyközönségnek szánt. Az Olvasó majd látja, milyen egyszerű eszközökkel, hasonlatokkal lehet szemléletesen is érthetővé tenni a bonyolult fizikai jelenségeket, technikai eljárásokat. Természetesen Gábor Dénes alkotásainak, alkotói módszerének teljes értékű bemutatásánál elkerülhetetlen néhány kimondottan szakmai jellegű tanulmány közreadása.