Sorozat: Világkönyvtár.

Tartalom: "Ez a könyv egy nagyon elhagyatott, minden viharnak kitárt ember kalandozása szerte a világban és egy város homályos sikátoraiban. A szegény hős útközben sokat átkozódik. Ne kárhoztassuk ezért. Minden kifakadása jobban fáj neki, mint azoknak, akikre vonatkozik. Furcsa sündisznó, akinek a tüskéi az eleven szívét marcangolják. Mélyen francia könyv ez, elkallódott, félrecsúszott franciáról szóló könyv, amilyen százezerszám szaladgál Párizs aszfaltján." Hevesi András, a regény első magyar fordítója írja ezt a műről 1934-ben. Szerzőjéről is írhatta volna, hiszen Céline - korábban Destouches, rennes-i orvos - javarészt saját életét, szenvedélyekkel szerzett első világháborús élményeit, az imperialista hadigépezetnek kiszolgáltatott kisember és kispolgár megaláztatásait írta meg, önmaga nyomasztó Amerika-élményét is, saját életútjára küldve orvos főhősét, Bardamut. És hiszen - noha ezt Hevesi András nm tudhatta - elkallódott, félrecsúszott, sőt: későbbi műveiben a fasizmus szolgája is lett. Az első tiszta és nagy művet azonban elválasztotta írójától az idő. A modern francia irodalomnak már klasszikus alkotása, amit pedig elnyomókról és elnyomottakról föltár, háborúról, hátországi Párizsról, külvárosi életről, afrikai gyarmati kalandról, külvárosi életről, afrikai gyarmati kalandról, Ford gyárának futószalagjairól, orvosi pályáról meg állástalanságról, még striciségről is, az ma már osztálytanulmány is, a kispolgárságról - sodróan cselekményes, kesernyés-pikareszk regényben. A borító hátoldala maszatos. Sajnos.