Fordította: Szentkuthy Miklós.

Az 1922-ben megjelent "Ulysses" történetének helyszíne Írország fővárosa, Dublin, a cselekmény időpontja 1904. május tizenhatodika, csütörtök, időtartama tehát mindössze egyetlen nap. Ezen az egy napon, ebben az ír kisvárosi nagyvárosban különleges esemény, világszenzáció nem történt. James Joyce azonban ebben az egyetlen napba az emberi élet, az ember-arcú világ teljességét próbálta belesűríteni. A mű alapképlete homéroszi: Leopold Bloom, dublini kispolgár egyetlen napi kalandjai ókori hőse, Odüsszeusz vándorútjának különböző állomásaira rímelnek. Hősi kísérlet: egy hősi lehetőségeitől megfosztott világban tévelygő-sodródó ellen-hős a homéroszi előd babérjai után kapkod - öntudatlanul, a kivülálló-résztvevő, kiábrándult-együttérző író és krónikás akarata szerint. A modern polgári regény lehetőségeinek végső határait kikezdő James Joyce "Ulyssese" merészségében és következetességében szinte példa nélkül álló mű a XX. század irodalomtörténetében. Totális kudarc? A modern regény diadala? Nyilván egyik sem. Ha a modern világ igazi totalitásának megörökítése Bloom egyetlen napjában nem is sikerült Joyce-nak, hiszen erre az írói alapállás már eleve alkalmatlannak bizonyult - a kísérlet mégis lenyűgöző s több is, mint kísérlet: nagy mű, amely ellentmondásaival és eredményeivel szinte az egész század irodalmát befolyásolta, választásra kényszerítette.