A címlapon a szerző töltőtollal írt dedikációjával: "Nagyságos Dr. Schuller Alajos egy. Tanár úrnak tisztelete jeléül Kolozsvár, 912. X. 25. Gyulai Zoltán tanársegéd"

Dr. Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. – Budapest, 1968.) fizikus, egyetemi tanár, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet. Ezt követően Tangl Károly tanársegédje lett. 1914. augusztus 1-jén a mozgósításkor hadba vonult az 50. közös gyalogezredben. 1915. október 20-án orosz fogságba esett, ahonnan csak 1922-ben került haza, hadifogságban szerzett tapasztalatait 1938-ban megjelent Hangulatok a fogságból. Szibéria 1915-1922. (Orenburg, Barnaul, Novonikolajevszk) c. könyvében foglalta össze. 1935-től 1940-ig a Debreceni Egyetem tanára, 1940–1947 között a kolozsvári Bolyai Egyetem tanára volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem kísérleti fizika tanszékének vezetője.
Kezdetben az alkálihalogenid kristályok optikai, elektromos és fényelektromos tulajdonságait tanulmányozta. Az 1920-as években magyarázatot talált az azóta Gyulai-Hartly-effektus néven ismert s a kristályhibák kimutatására vonatkozó jelenségre. Ezt követően a kristálynövekedéssel foglalkozott, s elsőként írta le az ionkristályok növekedésével kapcsolatban a mikroszkopikus vastagságú rétegek megjelenését.

Schuller Alajos (Pest, 1845. - Budapest, 1920.) kísérleti fizikus, műegyetemi tanár 1863-ban a műegyetem mérnöki tanfolyamán kezdte felsőfokú tanulmányait. Eötvös Lorándot követve 1871-ben a heidelbergi egyetemen Kirchhoff és Bunsen tanítványa lett, egy évig Kirchhoff tanársegéde volt. Heidelbergi tanulmányai után, 1872-ben elnyerte a műegyetem kísérleti fizikai tanszékét. Egyetemi oktatói tevékenységének legfontosabb eredménye a laboratóriumi oktatás színvonalának emelése. Wartha Vincével közösen végzett kalorimetriai kutatásaihoz tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert, fizikai-kémiai kutatásaihoz jó hatásfokú higanyos légszivattyút szerkesztett.

Tűzött, kiadói borítékban.

további képek