Jean Améry 1996-ban megjelent Túl bűnön és bűnhődésen című esszékötetével vált ismertté, ezzel a meditációkkal tarkított, személyes vallomással, melyben a Harmadik Birodalom áldozatainak, azon belül a „katasztrófa-zsidónak" a létállapotát írja le. Könyve nem egyszerűen tanúságtétel. hanem egyúttal lázadás a múlt ellen, hogy a dolgok egyáltalán megtörténhettek - a történtek „feldolgozására" és az emberi méltóság visszaszerzésére tett kísérlet: egy letepert ember kísérlete a felülkerekedésre.

Jean Améry (eredeti nevén Hans Maier) 1912. október 31-én született Bécsben. Az itteni egyetemen tanult irodalmat és filozófiát. 1938-ban Belgiumba emigrált ahol csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. 1943-ban elfogták, két évet koncentrációs táborban töltött. 1940 után Brüsszelben telepedett le, és szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1970-ben elnyerte a német kritikusok díját. 1971-ben a Bajor Szépművészeti Akadémia irodalmi díjával, 1977-ben pedig Hamburg városának Lessing-díjával tüntették ki. Csak meghalni tért vissza Ausztriába: 1978 októberében önkezével vetett véget életének Salzburgban.