Sorozat: Régiségek - ritkaságok II.
E művet latinból Dr. Révay József fordította

Petronius Arbiter, a Nero korabeli ragyogó viveur, nagyszabású szatírában öntötte ki kora társadalmi, irodalmi és magánéletének alacsonyságai fölött érzett megvetését. Ez a mindvégig pompás munkája - a Satiricon - csak romjaiban maradt ránk, de egy trau-i kézirat kegyességéből épen a tizenötödik könyv, - Trimalchio lakomája - meglehetős épségben jutott kezünkre. A XVII. század óta ismeri, olvassa, élvezi és csodálja az emberiség Petroniusnak ezt a páratlanul fölényes, élettől duzzadó, ma is és mindig friss - mert örök emberi figurákat csúfoló - alkotását. Trimalchiónak, a parvenu-nek mesterien cizellált alakja s a körülötte nyüzsgő apró emberek sürgése-forgása, beszéde, világnézete, az író eleven jellemző ereje, stilusának egészen egyéni, egészen kivételes íze, szikrázó humora - mind oly irodalmi értékek, melyek Trimalchio lakomáját a világirodalom páratlan mesterművei közé emelik
Az első 2 levél kijár a fűzésből.