Cioran (1911-1995), a franciául író román származású moralista és esszéíró Történelem és utópia címû esszékötetének mottójául Valéry szavait választhatta volna: "rettenetes borzongás futott végig Európa agygerincén... érezzük, hogy a civilizáció éppen olyan múlandó, akár egy élet". Cioran Nietzsche nyomán meggyõzõ képet fest a vallás nélküli életrõl, mely terméketlen és tarthatatlan. A "malum metaphysicum" tünetei: államok felbomlása, társadalmi zavarok, gazdasági válság, morális törvények semmivé válása. Ez fûti a modern technokráciát, a terrorisztikus államalakulatokat, a korrupciót, a közönyt, a türelmetlenséget és a züllést. A Nyugat nem fog fennmaradni örökké, a nyugati civilizáció a végét járja. Cioran a sodródó, a helyzetet fel nem ismerõ értelmiségit, az örök kételkedõt, a lecsúszott képrombolót ostorozza az életerõ, az akarat elapadásáért. A kereszténység romjain Cioran felteszi a kérdést: van-e erõnk rá, hogy ne legyünk se kételkedõk, se barbárok, egyszerûen "civilizáltak" legyünk? Vagy egy hanyatló kor dekadensei vagyunk, a nyersesség bûvöletében, akik készek a züllésre? A keserû kérdésekhez vezetõ fogalmakat Cioran meghatározta, kérdéseire a választ nekünk kell megtalálni.