kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
TORNYA, 1909. - A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt konferenciája Dr. Várady Károly birtokán.
- leírás
- további adatok
30×16,5 cm-es fotó 41,5×28 cm-es dátumozott, feliratozott kartonon.
Jobb alsó sarkán a kartonon egy meghajlás.
. . . . . .
Az ülő sorban X-szel megjelölve Dr. Váradi Várady Károly (Torna, Abaúj vármegye, 1859. november 8. – Budapest, 1914. december 30.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, a budapesti református egyház tanácsosa. Abauj-Tornamegye görgői kerületének volt képviselője. A jogot Kassán és Budapesten végezte. 1886-ban szerzett ügyvédi oklevelet és ezt követően a fővárosban ügyvédkedett. Számos jogi cikke jelent meg. Az 1892—96. évi országgyűlésen a gödöllői kerületet képviselte, 1902-ben függetlenségi programmal lépett föl, de sem a Kossuth Párthoz, sem az Ugron Párthoz nem csatlakozott.
...
Neczpáli Justh Gyula (Necpál, 1850. január 13. – Budapest, 1917. október 9.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke, Justh Zsigmond testvére.
1884-ben Makón országgyűlési képviselővé választották, haláláig Csanád vármegye függetlenségi párti képviselője volt. Gyakran emelte fel szavát a polgári demokratikus reformokért. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1891-ben alelnöke, 1893-ban, Irányi Dániel halálát követően az elnöke lett. Döntő szerepe volt a liberális egyházpolitikai reformok keresztülvitelében az első Wekerle-kormány idején.
Bár a párt egyesülésekor ismét elnök lett, 1895-ben lemondott pártelnöki tisztségéről a hazatért Kossuth Ferenc javára. Két évvel később szerepet vállalt a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa elleni megmozdulásokban. 1898-ban egyik vezetője volt a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukciónak.
1905-ben megválasztották a képviselőház elnökének. Eltérően Kossuth Ferenctől, Justh Gyula álláspontja mérsékelt volt a horvát képviselők obstrukciójával szemben, amelyet a Kossuth által Horvátországban az államvasúti dolgozóknál bevezetett magyar szolgálati nyelv váltott ki. A szociáldemokratákkal és a polgári radikálisokkal együtt küzdött az általános választójog bevezetéséért. 1909-ben lemondott a házelnöki tisztségről, miután ellentétbe került az önálló Nemzeti Bank kérdésében a párt Kossuth Ferenc vezette szárnyával. 1912-ben ő vezette a Tisza István elleni obstrukciót. Egy évvel később a miniszterelnök politikájával szembeszegülő egyesült függetlenségi ellenzék társelnöke volt Kossuth Ferenc mellett, de a tényleges vezetést Károlyi Mihály gyakorolta, akinek polgári radikális programjával Justh egyetértett.
(Wikipédia)
vintage photo arad erdély
Jobb alsó sarkán a kartonon egy meghajlás.
. . . . . .
Az ülő sorban X-szel megjelölve Dr. Váradi Várady Károly (Torna, Abaúj vármegye, 1859. november 8. – Budapest, 1914. december 30.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, a budapesti református egyház tanácsosa. Abauj-Tornamegye görgői kerületének volt képviselője. A jogot Kassán és Budapesten végezte. 1886-ban szerzett ügyvédi oklevelet és ezt követően a fővárosban ügyvédkedett. Számos jogi cikke jelent meg. Az 1892—96. évi országgyűlésen a gödöllői kerületet képviselte, 1902-ben függetlenségi programmal lépett föl, de sem a Kossuth Párthoz, sem az Ugron Párthoz nem csatlakozott.
...
Neczpáli Justh Gyula (Necpál, 1850. január 13. – Budapest, 1917. október 9.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke, Justh Zsigmond testvére.
1884-ben Makón országgyűlési képviselővé választották, haláláig Csanád vármegye függetlenségi párti képviselője volt. Gyakran emelte fel szavát a polgári demokratikus reformokért. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1891-ben alelnöke, 1893-ban, Irányi Dániel halálát követően az elnöke lett. Döntő szerepe volt a liberális egyházpolitikai reformok keresztülvitelében az első Wekerle-kormány idején.
Bár a párt egyesülésekor ismét elnök lett, 1895-ben lemondott pártelnöki tisztségéről a hazatért Kossuth Ferenc javára. Két évvel később szerepet vállalt a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa elleni megmozdulásokban. 1898-ban egyik vezetője volt a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukciónak.
1905-ben megválasztották a képviselőház elnökének. Eltérően Kossuth Ferenctől, Justh Gyula álláspontja mérsékelt volt a horvát képviselők obstrukciójával szemben, amelyet a Kossuth által Horvátországban az államvasúti dolgozóknál bevezetett magyar szolgálati nyelv váltott ki. A szociáldemokratákkal és a polgári radikálisokkal együtt küzdött az általános választójog bevezetéséért. 1909-ben lemondott a házelnöki tisztségről, miután ellentétbe került az önálló Nemzeti Bank kérdésében a párt Kossuth Ferenc vezette szárnyával. 1912-ben ő vezette a Tisza István elleni obstrukciót. Egy évvel később a miniszterelnök politikájával szembeszegülő egyesült függetlenségi ellenzék társelnöke volt Kossuth Ferenc mellett, de a tényleges vezetést Károlyi Mihály gyakorolta, akinek polgári radikális programjával Justh egyetértett.
(Wikipédia)
vintage photo arad erdély