kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Vágvölgyi B. András : Tokyo Underground
- leírás
- további adatok
Az illusztrációkat Nagy Kriszta készítette.
Harmadik, bővített kiadás.
Kelet-ázsiai vonatkozásban ez volt az ezredforduló kultkönyve Magyarországon! Az új, a harmadik kiadásban megjelenő Tokyo Underground a japán film és a popkultúra világába enged betekintést, sajátos szubjektivitással odafigyel a szigetország szexiparára és terrorizmusára, a tévére és az építészetre, a shinto eredetmítoszra, az iniciális incesztusra, a Napistennő erotikájára és a rajzolt mozgókép lelkére, az anime animájára. A mangára, mely nemcsak kép és nemcsak regény, de gigabiznisz is, ha tetszik „az önkifejezés démona találkozik a szervezett harc logikájával” – akár a boncasztalon is. Ha akarom popkulturális kézikönyv, ha akarom regényes elbeszélés, napló és lexikon egyszerre, útirajz, vázlatfüzet, kollázs, klippesre vágott dokumentumfilm könyvformában. Vágvölgyi látásmódja sajátos, a groteszket, a bizarrt, az ironikusat, a szubverzívet, a furcsát veszi észre először – noha jó megfigyelő, és észrevesz mindent. Alanyi szociológiája tulajdonképpen kulturális antropológia, nemhiába mondja, hogy Japán, ez a gazdasági nagyhatalom, a világ technikailag talán legfejlettebb országa valójában antropológiai eszközökkel kutatandó, hiszen a létezés alapjainak értelmezése is teljesen más, mint a nyugati világban. S ha ebbe a másként foncsorozott tükörbe nézünk, akkor saját életvilágunk bizonyos vonásait is másként értelmező fénytörésben látjuk.
2020-ban – 1964 után másodszor – Tokióban lesz olimpia, de nem csak ez teszi Japánt folyamatosan érdekessé. Sokáig volt a világ második gazdasági hatalma, ezt a szerepet átvette tőle a nálánál tízszer nagyobb Kína, de a bronz is szépen csillog, és elégedettek vele. Japán azonban nem pusztán gazdasági, de kulturális exportőr is: popkultúrája kihívója az amerikainak, főként a tinédzserek körében, építészete talán a legprogresszívabb a világon, gasztrokultúrája a kifinomultság és a fitnesz szinonimája, irodalma vad vagy melankolikus, filmművészetnek helye a legnagyobbak között van világszinten. A szerző megismerés- és tudásvágya fokozhatatlan, ez a könyv egy nagy episztemológiai roham a távoli, az ismeretlen, a meg-nem-ismerhető megismerésének irányába. Mint ilyen, szükségképpen kudarcra ítéltetett, de az eltökéltség ugyanúgy értékelendő, mint egy kamikazénál.
Harmadik, bővített kiadás.
Kelet-ázsiai vonatkozásban ez volt az ezredforduló kultkönyve Magyarországon! Az új, a harmadik kiadásban megjelenő Tokyo Underground a japán film és a popkultúra világába enged betekintést, sajátos szubjektivitással odafigyel a szigetország szexiparára és terrorizmusára, a tévére és az építészetre, a shinto eredetmítoszra, az iniciális incesztusra, a Napistennő erotikájára és a rajzolt mozgókép lelkére, az anime animájára. A mangára, mely nemcsak kép és nemcsak regény, de gigabiznisz is, ha tetszik „az önkifejezés démona találkozik a szervezett harc logikájával” – akár a boncasztalon is. Ha akarom popkulturális kézikönyv, ha akarom regényes elbeszélés, napló és lexikon egyszerre, útirajz, vázlatfüzet, kollázs, klippesre vágott dokumentumfilm könyvformában. Vágvölgyi látásmódja sajátos, a groteszket, a bizarrt, az ironikusat, a szubverzívet, a furcsát veszi észre először – noha jó megfigyelő, és észrevesz mindent. Alanyi szociológiája tulajdonképpen kulturális antropológia, nemhiába mondja, hogy Japán, ez a gazdasági nagyhatalom, a világ technikailag talán legfejlettebb országa valójában antropológiai eszközökkel kutatandó, hiszen a létezés alapjainak értelmezése is teljesen más, mint a nyugati világban. S ha ebbe a másként foncsorozott tükörbe nézünk, akkor saját életvilágunk bizonyos vonásait is másként értelmező fénytörésben látjuk.
2020-ban – 1964 után másodszor – Tokióban lesz olimpia, de nem csak ez teszi Japánt folyamatosan érdekessé. Sokáig volt a világ második gazdasági hatalma, ezt a szerepet átvette tőle a nálánál tízszer nagyobb Kína, de a bronz is szépen csillog, és elégedettek vele. Japán azonban nem pusztán gazdasági, de kulturális exportőr is: popkultúrája kihívója az amerikainak, főként a tinédzserek körében, építészete talán a legprogresszívabb a világon, gasztrokultúrája a kifinomultság és a fitnesz szinonimája, irodalma vad vagy melankolikus, filmművészetnek helye a legnagyobbak között van világszinten. A szerző megismerés- és tudásvágya fokozhatatlan, ez a könyv egy nagy episztemológiai roham a távoli, az ismeretlen, a meg-nem-ismerhető megismerésének irányába. Mint ilyen, szükségképpen kudarcra ítéltetett, de az eltökéltség ugyanúgy értékelendő, mint egy kamikazénál.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Társadalomtudomány > |
kategória: | Könyv > Történelem > Művelődéstörténet > |
kategória: | Könyv > Földrajz > Útleírás > |
kategória: | Könyv > Szépirodalom > Kortárs magyar szépirodalom > |
kiadó: | Konkrét Könyvek, 2013 |
cikkszám / ISBN: | 9789637424564 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 416 |
könyv nyelve: | magyar |