Ezeket az előadásokat 1998 tavaszán (a diákmozgalom 30. évfordulója alkalmából) tartottam a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, filozófia, esztétika és szociológia szakos hallgatók előtt. Az előadások általában 60-65 percesek voltak, ezután legnagyobb szöveghűséggel – csak a szó szoros értelmében vett előadásokat vettem fel, bár a beszélgetések is fontosak voltak a következő órát bevezető összefoglalások és kiegészítések szempontjából. Minden előszónak valamiféle magyarázatot kellene adnia a témaválasztásra, a téma aktualizálására stb. Ez ezúttal – talán a kézenfekvő okok miatt – különösen nehéznek tűnik, de néhány személyes indítékot mégiscsak szeretnék előadni. Frankfurtban az ember szinte lépten-nyomon belebotlik a '68-as emlékekbe, de ezek ma már nem tematizáltak, az emberek nem nagyon beszélnek róla. Az egykori eseményeket a saját, némileg eltemetett múltjukként hordozzák magukkal, bár a mindennapjaikat átszövik a mozgalmak következményei és eredményei. Ezért még a frankfurti miliő is inkább eltereli és szétszórja a diákmozgalmakra irányuló érdeklődést.