categories
- Traffic and Vehicles Catalogue
- socreal.catalog
- Advertisement Catalogue
- Photo Catalogue
- Chinese and Japanese Catalogue
- New Holy Card Catalogue II.
- 12 interesting old books
- Books
- Bibliophil
- Antiques
- Engraving
- Maps
- Photos
- Antique Papers, Small Prints
- Posters
- Circus
- Modern Graphics
- Socialist Realism
- NER Propaganda
- Others
cart
Cart is empty
You've not logged in
Osváth Tibor : Tizen nyugat felé I-II.
- description
- additional information
Színes, szakadozott, kiadói papírborítóban.
Hadifogoly-regény
Részlet a könyvből: A krasznojarszki Szilszkaján nagy festett tábla hirdette egy házon a járókelőknek, hogy Dimitrij Vasziljevics Kalov cipész, csizmafoltozó és pimikészitő. A cégtábla régi volt már s kopott, a ráfestett pimi inkább hasonlitott egy elgémberedett bárány hajlott hátához, mint egy szőrcsizmához. Dehát rossz idők jártak. Rossz idők jártak mindenkire, nem futotta az embereknek sem pimikészitésre, sem a cipő megtalpalására s igy nem futhatta természetesen a cégtábla ujrafestésére sem. A derék, szakállas csizmadia házatája nem is a cipészi szakkal kapcsolatos gyönyörüségek miatt volt hires, hanem azért, mert nála laktak a muzsikusok. Az egész város ugy hivta őket: Muzikanti s mindenki tudta, hogy kiket kell alatta érteni. Az egész város csak a Muzikantikról beszélt s mindenki tudta, hogy hónapokkal ezelőtt jöttek a gorodokból, a régi fogolytáborból egy megpakolt szán hangszerrel, kottákkal, kottatartókkal. Mindenki tudta, hogy megjelenésük a benszülött orosz muzsikusoknak egyenesen a halála lett, valamirevaló helyen ügyet sem vetettek rájuk, minden alkalommal ezt a nagyszerü tiz hadifogoly tisztet hivták, akik egy fegyelmezett, imponáló fellépésü, édes-bübájos hangu zenekart alkottak.
Hadifogoly-regény
Részlet a könyvből: A krasznojarszki Szilszkaján nagy festett tábla hirdette egy házon a járókelőknek, hogy Dimitrij Vasziljevics Kalov cipész, csizmafoltozó és pimikészitő. A cégtábla régi volt már s kopott, a ráfestett pimi inkább hasonlitott egy elgémberedett bárány hajlott hátához, mint egy szőrcsizmához. Dehát rossz idők jártak. Rossz idők jártak mindenkire, nem futotta az embereknek sem pimikészitésre, sem a cipő megtalpalására s igy nem futhatta természetesen a cégtábla ujrafestésére sem. A derék, szakállas csizmadia házatája nem is a cipészi szakkal kapcsolatos gyönyörüségek miatt volt hires, hanem azért, mert nála laktak a muzsikusok. Az egész város ugy hivta őket: Muzikanti s mindenki tudta, hogy kiket kell alatta érteni. Az egész város csak a Muzikantikról beszélt s mindenki tudta, hogy hónapokkal ezelőtt jöttek a gorodokból, a régi fogolytáborból egy megpakolt szán hangszerrel, kottákkal, kottatartókkal. Mindenki tudta, hogy megjelenésük a benszülött orosz muzsikusoknak egyenesen a halála lett, valamirevaló helyen ügyet sem vetettek rájuk, minden alkalommal ezt a nagyszerü tiz hadifogoly tisztet hivták, akik egy fegyelmezett, imponáló fellépésü, édes-bübájos hangu zenekart alkottak.
condition: | |
category: | Books > Military, Ordenskunde > |
category: | Books > Literature > Novel > |
publisher: | Pantheon, [1937] |
item number / ISBN: | 0015124 |
binding: | paperback |
pages: | 266; 181 |
language: | Hungarian |