Bodnár Zsuzsanna : Tirpák népi ételek, étkezési szokások

Tirpák népi ételek, étkezési szokások – címmel 1999-ben jelent meg Bodnár Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu munkatársának könyve. Kár, hogy azóta nem adták ki újra, pedig biztosan sokan forgatnák szívesen. Nemcsak azért, mert számos olyan étel leírását tartalmazza, amelyet bármikor örömmel elkészítenénk, hanem ünnepi szokásokról, eleink jelesnapjairól is olvashatunk benne. Például arról, hogy a tirpákok is napokkal hamarabb készültek a vilia-este megünneplésére, sütöttek, főztek, egész nap böjtöltek. Az egész házat kitakarították. A szentestén feltálalt ünnepi vacsora szinte lakodalmi méreteket öltött. Az asztalt fehér háziszőttes abrosszal terítették le, egyik sarkára helyezték a kemencében sült kenyeret, amit az éneklés és imádság után szegtek meg. „A karácsonyi asztal alá szakajtóba gabonát és kukoricát tettek, hogy jó termés legyen a következő évben. Egy másikba almát, diót, mogyorót. Reggel, napfelkelte előtt a gazda a terményeket odaadta az állatoknak, az almát, diót elfogyasztották. Minden ételből egy kicsit adtak a kutyának, macskának, hogy azok is részesüljenek az ünnepből. A gazdasszony előre minden ételt az asztalra készített, hogy ne kelljen felállnia, mert úgy tartották, hogy akkor ül jól a kotló, és lesz jó a baromfiszaporulat, ha a gazdasszony az ünnepi vacsorát végigüli. A vilia vacsorájának hagyományosan megszabott ételei voltak: frissen sült, sült húsok, szárnyasból” – írja Bodnár Zsuzsanna. Az ételeket a következő sorrendben fogyasztották: pálinka után sóspogácsát, sült kolbászt, oldalast tejfölös tormával, majd következtek a főfogások: tyúkhúsleves, főtt hús, sült pulyka, kacsa, kövér liba, töltött káposzta savanyú lével leöntve, mákos, diós kalács, bor.
A szegények vacsorája karácsony viliáján korhelyleves és karikára vágott krumpli (tepsiskrumpli) volt pirított vagy dinsztelt káposztával. Jellemző étel volt még a mákos laska és a bobájka. Karácsony és újév között szemes ételeket (bab, borsó, lencse) nem főztek, nehogy kelésesek legyenek.