kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Rasmussen, Knud : Thulei utazás
- leírás
- további adatok
Kutyaszánon az eszkimók földjén.
Sorozat: Világjárók 42.
Benedek István ex librisével.
Rasmussen dán sarkutazó, etnográfus. Életét az eszkimók közötti néprajzi kutatómunkának szenteli. Tevékenységét megkönnyíti, hogy anyja félvér eszkimó származású, ő maga a dánon kívül második anyanyelvként beszéli a grönlandi eszkimók nyelvét. Gyermekkorát Grönlandon tölti, s maga is megszerzi azokat az ismereteket, amelyek egyáltalán lehetővé teszik az eszkimók életét a magas észak hihetetlenül kemény természeti viszonyai közepette. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Dániában végzi, ahol földrajzot, geológiát, meteorológiát, botanikát, zoológiát, történelmet, nyelvészetet és néprajzot tanul, s ahol végül megtalálja életcélját, az eszkimók történelmének és kultúrájának feltárását. Társadalmi segítséggel létrehozzza a "Thule" expedicíós és kereskedelmi bázist, ahonnan 1912 és 1924 között összesen öt nagyszabású expedíciót vezetett az eszkimók által lakott vidékre. A több esztendeig tartó úton európai és grönlandi eszkimó útitársaival nap mint nap a kanadai eszkimók életét élték. Lakhelyük éppen olyan hókunyhó volt, mint azoké, közlekedési eszközük a kutyaszán és a bőrből készített kajak. Táplálékukat is elsősorban vadászattal és halászattal kellett megszerezniük. Az anyanyelvként beszélt eszkimó nyelv, s a szokások elsajátítása tette lehetővé az alaszkai eszkimó törzsek tagjai barátságának és feltétlen bizalmának megnyerését. Ennek révén sikerült páratlan értékű néprajzi és történeti-archeológiai anyagot gyűjtenie és feltárnia az eszkimók mondavilágát, vallásos hiedelmeit, erkölcsi felfogását, családi és törzsi életét. Jelentősek az expedíció természettudományos, zoológiai, botanikai és földrajzi eredményei is.
A könyv védőborítója hiányzik.
Sorozat: Világjárók 42.
Benedek István ex librisével.
Rasmussen dán sarkutazó, etnográfus. Életét az eszkimók közötti néprajzi kutatómunkának szenteli. Tevékenységét megkönnyíti, hogy anyja félvér eszkimó származású, ő maga a dánon kívül második anyanyelvként beszéli a grönlandi eszkimók nyelvét. Gyermekkorát Grönlandon tölti, s maga is megszerzi azokat az ismereteket, amelyek egyáltalán lehetővé teszik az eszkimók életét a magas észak hihetetlenül kemény természeti viszonyai közepette. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Dániában végzi, ahol földrajzot, geológiát, meteorológiát, botanikát, zoológiát, történelmet, nyelvészetet és néprajzot tanul, s ahol végül megtalálja életcélját, az eszkimók történelmének és kultúrájának feltárását. Társadalmi segítséggel létrehozzza a "Thule" expedicíós és kereskedelmi bázist, ahonnan 1912 és 1924 között összesen öt nagyszabású expedíciót vezetett az eszkimók által lakott vidékre. A több esztendeig tartó úton európai és grönlandi eszkimó útitársaival nap mint nap a kanadai eszkimók életét élték. Lakhelyük éppen olyan hókunyhó volt, mint azoké, közlekedési eszközük a kutyaszán és a bőrből készített kajak. Táplálékukat is elsősorban vadászattal és halászattal kellett megszerezniük. Az anyanyelvként beszélt eszkimó nyelv, s a szokások elsajátítása tette lehetővé az alaszkai eszkimó törzsek tagjai barátságának és feltétlen bizalmának megnyerését. Ennek révén sikerült páratlan értékű néprajzi és történeti-archeológiai anyagot gyűjtenie és feltárnia az eszkimók mondavilágát, vallásos hiedelmeit, erkölcsi felfogását, családi és törzsi életét. Jelentősek az expedíció természettudományos, zoológiai, botanikai és földrajzi eredményei is.
A könyv védőborítója hiányzik.