696 bekötött oldal + 93 oldal angol nyelvű tanulmány. Fűzött mellékletben 77 oldalon a tanulmány magyar nyelven is.

CD melléklet nélkül.

Kiadói, aranyozott műbőr díszdobozban (34×45×8 cm).

-----

Az Anjou-kori magyar könyvkultúra kiemelkedő alkotása, különleges könyvritkasága és relikviája az Isztambuli Antifonále, amelynek létezéséről mindeddig vajmi keveset tudott a nagyközönség. A középkori Magyarország magasrendű kultúrájának, zenei, irodalmi, liturgiai, művészeti életének e jeles emléke az isztambuli szultáni kincstárban, a Topkapi Sarayiban lappangott. Létezéséről a kutatók már néhány évtizede tudnak, de a kódex mindeddig restaurálatlan és kutathatatlan volt. Sorsáról végül államközi szinten döntöttek. Dobszay László és Szendrei Janka zenetudósok, az MTA kutatói, az Isztambuli Antifonále gondozói a két köztársasági elnök segítségét kérték és kapták meg ahhoz, hogy - az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai révén - lehetővé váljon az erősen rongálódott kéziratos forrás restaurálása és fotózása.

A liturgikus kódex 1360 körül magyarországi egyházi használatra készült. A pergamenre rótt, latin nyelvű, gótikus betűjű szöveget és kottajegyeket négy ornamentális, valamint tizennyolc temperával festett és aranyozott, figurákkal és jelenetekkel ellátott művészi iniciálé, illetve festett lapszéldíszek ékesítik. Hiánytalan gyűjteményként megtalálható benne a teljes liturgikus év officium-anyagának (istendicséretének, zsolozsmáinak, azaz antifónáinak) kottával ellátott feljegyzése.

A nemzeti könyvkiadás szempontjából is korszakos jelentőségű könyvet - kulturális értékének, rangjának megfelelően - díszdobozban, számozott fakszimile kiadásban jelenteti meg az Akadémiai Kiadó. A 304 fólió (608 oldal) hasonmás anyagot angol, magyar és török nyelvű liturgia-, zene-, irodalom- és művészettörténeti tanulmány kíséri. A liturgia énekeinek írásba foglalása egyúttal lehetővé tette a gregorián dallamkincs megszólaltatását és hangfelvételét is. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Isztambuli Antifonále egyszerre kiemelkedő dokumentuma az Európához tartozásnak és a jellegzetes helyi hagyományoknak, megőrizve a magyar szentek teljes, kidolgozott zsolozsmáin kívül a középkori egyházi liturgikus rend jellemzően magyar vonásait - a tudomány, a kultúra és a művelt olvasó számára.

more images

enlarge image