Testamentum - Dmitrij Sosztakovics emlékei Szolomon Volkov szerkesztésében

Különös sorsú kézirat ez, amely 1979-ben jelent meg a Faber and Faber kiadónál angolul. Orosz kiadása mindmáig nincs. A szöveg gondozója és bizonyos mértékben szerzője, Szolomon Volkov 1960-ban ismerkedett meg Dmitrij Sosztakoviccsal. Fiatal zenetudós volt akkoriban, írt Sosztakovicsról egy lelkendező kritikát, aztán összebarátkoztak, később kollégák lettek a Szovjetszkaja Muzika szerkesztőségében. Volkov elhatározta, hogy rábírja Sosztakovicsot, írja meg emlékiratait. A munkamódszer a következő volt: mivel magnót nem mertek használni, Volkov gyorsírással jegyezte le azt, amit Sosztakovics mondott, aztán csinált egy gépiratot a beszélgetések alapján. Sosztakovics állítólag ezeket a gépiratokat gondosan elolvasta, aztán szignálta, jóváhagyta mintegy. 1974-ben megkérdezte Volkovtól, hogy mi van a kézirattal? Volkov azt válaszolta, hogy Nyugaton van, biztonságban. Megállapodtak még, hogy csak Sosztakovics halála után lehet kiadni a könyvet. Ez meg is történt 1979-ben, amikor Volkov már Amerikában élt. Óriási vita tört ki rögtön a megjelenése után: mennyiben tekinthető hitelesnek ez a szöveg, mit mondott vagy mondhatott valójában Sosztakovics, mit írt hozzá Volkov stb. stb. Amit most olvashatunk, az szigorú értelemben nem nevezhető memoárnak, hiszen nem követ semmiféle időrendet, nem rajzol meg bármiféle fejlődést. Főleg Sosztakovics barátaira, kortársaira való visszaemlékezések mozaikszerű halmaza ez a könyv.