Moravánszky Ákos a 20. század építészetelméletét feldolgozó kritikai antológiasorozatának negyedik tagja a természet és az emberi ráció kérdése köré épül. A természet, először is, gondolkozásunk olyan fogalmai közé tartozik, amelyekkel a legkülönbözőbb jelenségekre adunk végső, további mélyebb okokra vissza már nem vezethető magyarázatot. Másodszor, természet minden elemi erő, amely a világ sorát és az építészetet is meghatározza. Végül harmadszor, a természet magát az anyagi világot is jelentheti, aminek az építészet is része.

A kötet szerzői, a 20. század meghatározó építészei a technikáról nem önmagában, hanem a természettel összefüggésben írtak. A század elején rohamosan terjedő gépi tömegtermelés és a kézművesség visszaszorulása az alkotói gondolkodás átértékelését követelte. Az antológia a legfontosabb művekből válogat rövid szemelvényeket, s ezzel mintegy hidat kíván verni az elmélet és a gyakorlati tervezés közé.
Hasonlóan az előző három kötethez, ezt a szöveggyűjteményt is egy összefoglaló tanulmány előzi meg.