Csalog Zsolt első kötete.

"Folklorisztikus írásokkal mutatkozik-e be a fiatal író? Mintha hangszalagra vett vallomásokat, különös interjúkat, rejtett mikrofonnal felvett véletlen párbeszédeket játszana le a magnetofon, vagy frissen lejegyzett népmesékkel gazdagítaná a népmesekincset egy néprajzi kutató. Az olvasó azonban csak egy új, nagyon mai stíluslelemény és szerkesztési módszer szuggesztivitásának fogja magát átengedni, és az írói hang karakteressége tekintetében csak utólag, másodlagosan fogja az érdekelni, hogy mindenképpen hiteles a hang, mert az írót valóban néprajzi kutatói munkája ihleti írásra. S egy tágabban értelmezett néprajzi kutakodás készteti arra, hogy hasonló magnetofon-közvetlenséggel tárjon föl mai városi problémákat is, vagy öltöztessen népmeseízű köntösbe mai társadalmi konfliktusokat. Másutt viszont archaizál, ismét másutt mesél. Az írói eszközök meglepő karaktere a mondanivaló igényességére vezet rá: emberi elesettség, kisemmizettség, szívósan továbbélő szellemi elmaradottság, az egyén által elszomorító beletörődéssel elfogadott társadalmi hazugságok emelnek itt szót kíméletlen leleplezések. Az egyénben is megvalósítandó egyenességért, tisztességért, a tudatbeli felnövekedésért küzdenek. "