L. Simon László : Szubjektív ikonosztáz

"A kötet több év összegyűjtött esszéit tartalmazza, főleg kortárs, a képzőművészet határterületein mozgó művész alkotásait mutatja be, elemzi az államtitkár. És igen, a szépen tördelt lapokon annyi a pina és a pöcs, hogy ha Pörzse Sándor ezt meglátná, biztos szükségállapot bevezetését követelné kétségbeesésében. Az emelvényen a frissen kinevezett kulturális államtitkár arról beszél, hogy azért nem lett képzőművész, mert nem vették fel a képzőművészeti egyetemre. Meglepően avantgárd válasz. Pedig együtt jelentkezett Till Attilával, aki persze bekerült az osztályba, és milyen sokra is vitte végül - folytatja Simon, a tömegben pedig sokan nagy átéléssel bólogatnak." (...) "Azért az író-olvasó találkozó csúcspontja mégis az, amikor L. Simon egyik közeli ismerőse feláll és felteszi az egyetlen igazán érvényes kérdést, amit ezen a napon és ezen a helyen csak fel lehet tenni: Laci, ennyi munka, ennyi irodalom, ennyi politika után mégis mikor van időd a gyerekeidre? A válasz elég hosszú, de ha jól értem, akkor reggel hét és fél nyolc között, a kecskék után, de még a parlament előtt." - Az Index tudósítása a könyv bemutatójáról.