A következő emlékezetes berepülésem 1956, június 26-án volt. Egy Mig-17F típusú gépet kellett berepülnöm, a rep. technika ellenőrzése után. El kellett érnem a lehető legnagyobb magasságot. A felszállás és emelkedés közben ellenőriztem a gép kormányozhatóságát, a műszerek állását, aztán bekapcsolva az utánégetőt meredekebb emelkedésben próbáltam „felkapaszkodni a padlásra”. Fölértem 14 000 m-es magasságra, itt éreztem, hogy repülőgépem kezd „lihegni”, de azért kisebb állásszöggel még emelkedett.
Gyönyörű idő volt, sehol egy felhő, tiszta éles horizont, élvezet volt Európában gyönyörködni! Az égbolt szinte sötétkék színben kápráztatott el.- Közben, egy pillanatig a magasságmérőre tekintettem és meglepődve tapasztaltam, hogy a variométer nullán, ám a magasságmérőm mutatója már 15 330 m-en állt! Tovább emelkedni nem tudtam. – Ez volt életem legnagyobb eltávolodása az anyaföldtől.

további képek