kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Wesselényi Miklós : Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében
- leírás
- további adatok
Sorozat: Bibliotheca Historica.
Az 1830–1831. évi lengyel nemesi fölkelést I. Miklós cárnak úgy sikerül levernie, hogy az elégedetlen parasztokat saját uraik ellen lázítja fel. A reformkori magyar nemesség legjobbjait megrettenti ez a példa. Legkiválóbb elméi korán eljutnak ahhoz a felismeréshez, hogy ha az elnyomó idegen hatalommal – a bécsi udvarral – szemben sikere akarják vinni a céljaikat, előbb hátországukat kell biztosítaniuk. Azaz, a nemzeti érdekegyesítés jegyében szövetségesükké kell tenniük a jobbágyságot. Wesselényi Miklós báró SZÓZAT A MAGYAR ÉS SZLÁV NEMZETISÉG ÜGYÉBEN című röpirata ennél is tovább megy. Elengedhetetlennek tartja, hogy „jogkiterjesztő asszimiláció” révén az európai alkotmányosság vívmányaiban részesítsék a nemzetiségeket is. Minderre – fejti ki – azért van szükség, nehogy az orosz cári birodalom terjeszkedő politikája a magyarság ellen fordítsa a Kárpát-medence más – főleg szláv – nyelvű etnikumait.
Wesselényi, az 1832-36. évi országgyűlés liberális ellenzék vezéregyénisége, igaza biztos tudatában mesteri érveket sorakoztat fel orátori lendülettel. E sokáig méltatlanul mellőzött remekmű a dualizmus korában és a két világháború között az egyoldalú Széchenyi-kultusz miatt merült feledésbe, az elmúlt évtizedekben pedig témája tette lehetetlenné megjelenését.
Az 1830–1831. évi lengyel nemesi fölkelést I. Miklós cárnak úgy sikerül levernie, hogy az elégedetlen parasztokat saját uraik ellen lázítja fel. A reformkori magyar nemesség legjobbjait megrettenti ez a példa. Legkiválóbb elméi korán eljutnak ahhoz a felismeréshez, hogy ha az elnyomó idegen hatalommal – a bécsi udvarral – szemben sikere akarják vinni a céljaikat, előbb hátországukat kell biztosítaniuk. Azaz, a nemzeti érdekegyesítés jegyében szövetségesükké kell tenniük a jobbágyságot. Wesselényi Miklós báró SZÓZAT A MAGYAR ÉS SZLÁV NEMZETISÉG ÜGYÉBEN című röpirata ennél is tovább megy. Elengedhetetlennek tartja, hogy „jogkiterjesztő asszimiláció” révén az európai alkotmányosság vívmányaiban részesítsék a nemzetiségeket is. Minderre – fejti ki – azért van szükség, nehogy az orosz cári birodalom terjeszkedő politikája a magyarság ellen fordítsa a Kárpát-medence más – főleg szláv – nyelvű etnikumait.
Wesselényi, az 1832-36. évi országgyűlés liberális ellenzék vezéregyénisége, igaza biztos tudatában mesteri érveket sorakoztat fel orátori lendülettel. E sokáig méltatlanul mellőzött remekmű a dualizmus korában és a két világháború között az egyoldalú Széchenyi-kultusz miatt merült feledésbe, az elmúlt évtizedekben pedig témája tette lehetetlenné megjelenését.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Európa, 1992 |
cikkszám / ISBN: | 0009896 |
kötés: | kötve/egészvászon (kiadói, eredeti védőborítóban) |
oldalszám: | 322 |
könyv nyelve: | magyar |