Hans Biedermann osztrák művelődéstörténész Szimbólumlexikona minden bizonnyal hasznos kézikönyve lesz a hazánkban is virágzó szimbólumkutatásnak. A címszavak az ABC rendjében haladva követik egymást, s a szócikkeken belül minden esetben dőlt betűkkel jelzi a szerző az önálló címszóként is szereplő további neveket és fogalmakat. Így világos szerkezet rajzolódik ki előttünk, s nagy mértékben elősegíti az összekapcsolt vagy összekapcsolható fogalmak megtalálását, az asszociatív gondolkodást. Biedermann arra tesz kísérletet - nem sikertelenül -, hogy az emberiség kultúrtörténetében jelentős szerepet játszó szimbólumokat összegyűjtse. Szócikkei amellett, hogy igen jól informálnak és a legfontosabb tudnivalót közlik, kellemes olvasmányok. Szép illusztrációk állnak a legnagyobb szócikkek mellett; a kéthasábos szedés, az élőfej alkalmazása megkönnyíti a mű használatát. Nemcsak helytakarékosság indította a szerzőt arra a szerencsés megoldásra, hogy forrásjegyzéke a lexikon végén, témákra tagolva 27 csoportban található. Külön segítség továbbá, hogy a részletes irodalomjegyzéket tartalmazó művek esetén "/bibl./" megjegyzést használ, ezzel is további forrásokhoz juttatva el az olvasót.