Sorozat: Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 18.

EGY SZEREP TÖRTÉNETE
I. A fiatal Németh László és az 1920-as évek • Szabó Dezső: küzdelem a 19. század ellen • Magyarság és korszerűség • Értelmiség és zsidókérdés
II. Babits Mihály vonzásában:
Kitekintés Európába • Babits Mihály fölfedezése • Németh vallásos és irodalmár korszaka
III. Németh László és a Nyugat:
A Nyugat kritikusa • Őrtorony vagy szabad tájékozódás • Az „új nemzedék esztétikája". Szakítás Babitscsal.
IV. A Tanú korai időszaka:
Két tavaszváró költemény • A minőség eszméje • Proust

A MEGRENDÍTŐ RÖGESZME
. Illyés Gyula két háború közötti tanulmányai:
A közéleti írószerep belső nehézségei • Népi és/vagy modern értelmiségi • Illyés, a közvetítő • A történelmi és irodalmi hagyomány „meghódítása"

AZ ÚJ SZELLEMI FRONT TÖRTÉNETÉHEZ
Gömbös Gyula és az irodalom • Kozma Miklós, a közvetítő • Kozma levele Gömböshöz • Zilahy, Illyés, Német - a kapcsolat kezdetei • Az Est-lapok akciója: a Magyarország • Kétféle reformmozgalom • Kodolányi, Szabó Lőrinc, Pap Károly • A két reform átmeneti találkozása • A találkozó • Zilahy elkésett riadója • A frontok elválnak - kritikák és önkritikák • Rövid áttekintés

NÉPIEK TEGNAP ÉS MA
A múlt: defenzív és offenzív népiesség • Előretörő népiesség • Népi és „urbánus" urbanizmus • Az antiszemitizmus két szakasza • Zsidó irodalmi típusok • A harmadik út • Európai válság - kelet-európai hivatás • „Meggyőző tévedések" • A népi gondolat a Szárszók tükrében • 1942. Konferencia a „béke szigetén" • 1943. Az ellentétek konferenciája • Államszerkezet, kultúra • Fellendülés és hanyatlás

LUKÁCS GYÖRGY „BLUM-TÉZISEI"
Az 1956-os vita • A tézistervezet • A fasizálás „demokratikus formája" • A Kun-Lukács-Révai vita. Önkritikák

RÉVAI JÓZSEF A MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL
I. A Szabó Ervin-tanulmány
Rövid visszapillantás • Dialektika vagy szofisztika? • Szabó Ervin helye a magyar munkásmozgalomban • Mit módosított Révai 15 év után?
II.. Marx és a magyar forradalom:
A 48-as tanulmány elhagyott részletei • Révai koncepciójának erős és vitatható vonásai • „Nemzeti" és „szociális"
III. Révai múltszemléletének alakulása:
Révai „trianoni hibája" • Átmeneti állapot. „A 48-as legenda" • Az új múltszemléletre való áttérés fokozatai • A historizálás előremutató és problematikus vonásai • A demokratikus hagyományok leszűkítése

> BUJDOSÓ VAGY SZABADSÁGSZERETŐ REALISTA?
írások és viták a nemzeti jellemről:
Nemzetkarakterológia és konzervativizmus • A karakterológia kapcsolata a nemzeti tudat zavaraival • A történetírás megnőtt szerepe. Nemzeti bűnök és erények • Önkritikus zsidó karakterképek • A vándor és a bujdosó • Új vonások az 1930-as évek második felének nemzetkarakterológiájában • „Mi a magyar?" • A népi irányzat és a nemzeti jellem • Néhány következtetés

SZIGET ÉS KÜLVILÁG. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet:
Új híd az antik hagyomány „márványszigete" felé • A Thomas Mann- Kerényi-levelezés • Szerb Antal és Kerényi • Kerényi és Németh László kapcsolata • A Kerényi-Németh-kapcsolat paradoxona • Eltávolodás • Az „újromantikus" Kerényi a bírálatok kereszttüzében • Szentkuthy pamfletje. A Sziget magánya

KERÉNYI, FÜLEP ÉS TOLNAY KÁROLY SZELLEMI KAPCSOLATA:
Történetírás és irodalmi élet
A történetírás mint nemzeti „sorstudomány" • Szekfű és Babits • Szekfű és a Halálfiai • Szekfű és Szerb Antal • Szekfű és Németh László • Németh szembefordulása Szekfűvel • Mályusz Elemér és a népi irányzat • Hajnal István és köre hatása • A Hajnal-kör és Halász Gábor kapcsolata • Halász Gábor és Szerb Antal eltérő nézetei.