kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Boros Gábor (szerk.) : Szeretet és gyűlölet, undor és gőg - Érzelemfilozófia a realista fenomenológiában
- leírás
- további adatok
A realista fenomenológia két nagy hatású alakjának, Max Schelernek (1874-1928) és Kolnai Aurélnak (1900-1973) néhány írása az érzelemfilozófia területére kalauzol el bennünket.
Kolnai három fejezetben taglalja a gyűlölet, undor és gőg negatív érzelmét, rétegről rétegre tárva fel az érdeklődők előtt ezek motívumait: teszi pedig mindezt egy szeretetteljes viszonyulással; a negyedik, Ordo amoris címet viselő rész Max Scheler (sajnos befejezetlen) írásával pedig szerkezetileg épp ellenkezőleg, a keresztény szeretetfilozófiából kiindulva jut el a gyűlöletet értelmező tolmácsolásához. A két fenomenológust így rokonítja egymással keresztény teológiai értékfelfogásuk: nem véletlen tehát a könyv szerkezeti tagolódása sem. Az emóciók kutatása egyébként is mindig vonzó terep az ember számára, ki ne szeretne leásni a mélybe, hogy válaszokat találjon, előjelektől függetlenül.
Ebben nagy segítségére van Bacsó Béla és Boros Gábor igényes eligazító bevezető tanulmánya, illetve Mesterházi Miklós színvonalas Scheler-fordítása is.
Válságos időkben drága kincs egy elmét pallérozó könyv, ajánlható minden útkereső, önmagát s a világ működését megérteni vágyó gondolkodó embernek – legyen akár szakmabeli profi analitikus bölcselő, akár „csak” egy intelligens laikus.
Kolnai három fejezetben taglalja a gyűlölet, undor és gőg negatív érzelmét, rétegről rétegre tárva fel az érdeklődők előtt ezek motívumait: teszi pedig mindezt egy szeretetteljes viszonyulással; a negyedik, Ordo amoris címet viselő rész Max Scheler (sajnos befejezetlen) írásával pedig szerkezetileg épp ellenkezőleg, a keresztény szeretetfilozófiából kiindulva jut el a gyűlöletet értelmező tolmácsolásához. A két fenomenológust így rokonítja egymással keresztény teológiai értékfelfogásuk: nem véletlen tehát a könyv szerkezeti tagolódása sem. Az emóciók kutatása egyébként is mindig vonzó terep az ember számára, ki ne szeretne leásni a mélybe, hogy válaszokat találjon, előjelektől függetlenül.
Ebben nagy segítségére van Bacsó Béla és Boros Gábor igényes eligazító bevezető tanulmánya, illetve Mesterházi Miklós színvonalas Scheler-fordítása is.
Válságos időkben drága kincs egy elmét pallérozó könyv, ajánlható minden útkereső, önmagát s a világ működését megérteni vágyó gondolkodó embernek – legyen akár szakmabeli profi analitikus bölcselő, akár „csak” egy intelligens laikus.