Fűzve, házilag készített védőborítékban, az eredeti boríték befűzve.

A sokoldalú, de szigorúan jezsuita szempontú ismeretterjesztés legnagyobb munkásságú hazai képviselője Szentiványi Márton (1633–1705) volt. Gazdag Liptó megyei családból származott, apja és két testvére alispánságot viselt, László nevű unokaöccse pedig, aki Carafa eperjesi vértörvényszékének egyik bírája volt, szolgálataiért bárói, 1690-ben grófi címet kapott az uralkodótól. Szentiványi Márton 1667-től kezdve jobbára Nagyszombatban tartózkodott, tanári, cenzori, rektori hivatalokat viselt. Irodalmi munkásságát döntően meghatározta, hogy a rend megbízásából ő szerkesztette 1675-től haláláig a nagyszombati kalendáriumot (Calendarium Tyrnaviense) , s ebbe – hivatásánál fogva – a legváltozatosabb tárgyú cikkeket írta. Az itt megjelent írásokból állította össze élete főművét, a Curiosa et selectiora variarum scientiarum miscellanea (Érdekes és válogatott írások gyűjteménye mindenféle tudomány területéről összeszedegetve), (Nagyszombat 1689–1702) három vaskos kötetét. A munka, melyet Szentiványi enciklopédiának nevezett, címével híven fejezi ki a tartalmat: valóban az emberi ismeret egész területéről összehordott válogatott kuriózumok kusza gyűjteménye.

további képek