kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Lenkey Zoltán - Zsoldos Attila : Szent István és III. András
- leírás
- további adatok
Sorozat: Párhuzamos életrajzok a magyar történelem századaiból.
Szent Istvánról életrajzot írni meglehetősen szokványos vállalkozás a magyar történetírásban: az Árpád-kor kutatóinak egész sora próbálkozott már azzal, hogy maga is néhány ecsetvonással gazdagítsa az államalapító király portréját. Az utolsó Árpád-házi uralkodóval, III. Andrással jóval mostohábban bánt a történeti emlékezet, róla mind ez idáig - néhány rövidebb vázlattól eltekintve - nem született terjedelmesebb, önálló életrajz. Még kevésbé szokás a két király életútját párhuzamba állítani, amit a szembeszökő különbségek némiképp magyaráznak is. István apja a Kárpát-medence nyugati felén kemény kézzel uralkodó fejedelem volt, András ellenben kétes származású herceg idegenben született fiaként látta meg a napvilágot; hosszú uralkodása alatt István nemhogy háborút, de még csatát sem vesztett, András számára viszont olykor saját alattvalói kicsiny várainak bevétele is megoldhatatlan feladatot jelentett; István megteremtette a Kárpát-medence politikai egységét, András uralkodása ugyanakkor ennek az egységnek a megőrzése érdekében vívott, váltakozó sikerű harcokban telt el; a szentté avatott István lett idővel az államférfiúi nagyság zsinórmértéke a magyar politikai gondolkodásban, míg András uralkodásának még a törvényességét is kétségbe vonták halála után néhány évtizeddel.
A középkorban élt történeti személyiségekről aligha lehet hagyományos életrajzot írni. A források hiánya miatt gyakran ütközünk a történeti megismerés szűkre szabott korlátaiba, s éppen azok a források - mint például a napló vagy a magánlevelezés - nem állnak a rendelkezésünkre, amelyek az életrajz hősének saját gondolatvilágába engednének bepillantást megvilágítva tetteinek indítékait, felfogásának változásait. Az efféle intimitások hiányáért némi kárpótlást nyújthat ugyanakkor a szokásosnál bőségesebb korrajz, mely a két uralkodó tettei mellett a korszak magyar társadalmát és a társadalom tagjainak mindennapi életét szabályozó intézményeket mutatja be.
Szent Istvánról életrajzot írni meglehetősen szokványos vállalkozás a magyar történetírásban: az Árpád-kor kutatóinak egész sora próbálkozott már azzal, hogy maga is néhány ecsetvonással gazdagítsa az államalapító király portréját. Az utolsó Árpád-házi uralkodóval, III. Andrással jóval mostohábban bánt a történeti emlékezet, róla mind ez idáig - néhány rövidebb vázlattól eltekintve - nem született terjedelmesebb, önálló életrajz. Még kevésbé szokás a két király életútját párhuzamba állítani, amit a szembeszökő különbségek némiképp magyaráznak is. István apja a Kárpát-medence nyugati felén kemény kézzel uralkodó fejedelem volt, András ellenben kétes származású herceg idegenben született fiaként látta meg a napvilágot; hosszú uralkodása alatt István nemhogy háborút, de még csatát sem vesztett, András számára viszont olykor saját alattvalói kicsiny várainak bevétele is megoldhatatlan feladatot jelentett; István megteremtette a Kárpát-medence politikai egységét, András uralkodása ugyanakkor ennek az egységnek a megőrzése érdekében vívott, váltakozó sikerű harcokban telt el; a szentté avatott István lett idővel az államférfiúi nagyság zsinórmértéke a magyar politikai gondolkodásban, míg András uralkodásának még a törvényességét is kétségbe vonták halála után néhány évtizeddel.
A középkorban élt történeti személyiségekről aligha lehet hagyományos életrajzot írni. A források hiánya miatt gyakran ütközünk a történeti megismerés szűkre szabott korlátaiba, s éppen azok a források - mint például a napló vagy a magánlevelezés - nem állnak a rendelkezésünkre, amelyek az életrajz hősének saját gondolatvilágába engednének bepillantást megvilágítva tetteinek indítékait, felfogásának változásait. Az efféle intimitások hiányáért némi kárpótlást nyújthat ugyanakkor a szokásosnál bőségesebb korrajz, mely a két uralkodó tettei mellett a korszak magyar társadalmát és a társadalom tagjainak mindennapi életét szabályozó intézményeket mutatja be.
állapot: | |
kategória: | Könyv > Történelem > Magyar történelem > |
kiadó: | Kossuth, (2003) |
cikkszám / ISBN: | 9789630944618 |
kötés: | fűzve |
oldalszám: | 251 |
könyv nyelve: | magyar |