Szent Gellért vértanúságának színtere Magyarország egyik ritka ősiségű, bátran ezeresztendősnek mondható templomának, a pesti Boldogasszony, a mai Belvárosi Főplébánia templomának akkor még a szemben fekvő budai oldalra is átterjedő joghatósági területe - a tatárjárás korában még Kispestnek nevezett része -, a Kelenhegy, a mai Gellérthegy alja volt.
Gellért csanádi püspök földi maradványainak ez a templom adott először nyugvóhelyet mindaddig, amíg I. András király rendelkezésére át nem vitték püspöki székvárosába. Marosvárra. Az itáliai hagyomány szerint Szent Gellért püspök-vértanú ereklyéinek többségét az 1400-as évek elején vitték át szülőföldjére, ahol végül a muránói bazilika lett őrzőjévé.

Noha a szentünkkel foglalkozó vallásos és történeti irodalom igen gazdag - vértanúságát követően alig negyven évvel 1083-ra, szenttéavatásának idejére megírt, de elveszett őslegendájától napjainkig terjed és jelentős eredményeket mutat fel - életének egészével mégis kevesen foglalkoztak.

Aranyozott, illusztrált, velúrkötésben.