kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Szász és román testvérek, polgártársak! - Agyagfalva, 1848. [okt. 16 - 17 - 18.]
- leírás
- további adatok
Méret: 37 × 44 cm., félbehajtva, szép állapotban.
A történeti Erdély magyarságának mintegy felét kitevő székelység 1848 tavaszán lelkesedéssel kapcsolódott be a magyar forradalomba. Elfogadta a pesti március 15-i Tizenkét Pontot, amelyekhez hozzáfűzte a maga sajátos kívánságait.
A székelység szerette volna elérni a terhes határőri rendszer és a jobbágyviszonyok azonnali eltörlését, az emberek törvény előtti egyenlőségét s a közteherviselés késedelem nélküli megvalósítását. A határőri katonai rendszer nagy terheket rótt a családokra, a marosszéki és udvarhelyszéki szabad székelység az osztrák uralom idején elvesztette eddigi jogainak nagy részét s amiatt volt elégedetlen. Nemzeti gyűlés tartásának a gondolata már tavasszal felvetődött a székelység körében, de akkor elmaradt. Azonban ősszel, polgárháborús hangulat kialakulása után a tanácskozásra valamilyen formában és valahol feltétlen sort kellett keríteni.
Október 13-án elindult a székely székek népe. Csikból és Háromszékről mintegy 15-15 ezer fő, Udvarhelyszékről mintegy 20-25 ezer fő, Marosszékről, a Kis-Küküllő és Nyárád völgyéből minden falu népes küldöttsége s így mintegy 60000 ember vehetett részt ezen a történelmi nevezetességű eseményen. Agyagfalván az események középpontjába a gyűlést szervező Berzenczey állt, akit a csiki származású, de már általánosan ismert Gál Sándor mindenben támogatott. A főkormányszék jelöltjét, gróf Mikó Imrét választotta meg elnökének a székely népgyűlés.
Az előterjesztések pontját képezte a szász és román nemzetekhez intézett felhívás, amely kifejtette és az erdélyi nemzetek tudomására hozta: a székely nép azért gyűlt össze Agyagfalva terére, hogy arról tanácskozzon miként lehessen testvériesen helyreállítani a békét, s ennek áldásaiban megvédeni a királyi széket s az ország megtámadott belcsendét. A gyűlésre összeült székelység -folytatódik az erdélyi népekhez intézett proklamáció- kész oltalmazni a népek kivívott szabadságát, ezért elvárja mind a szászoktól, mind a románoktól, hogy keblükben minden törvényellenes bujtogatásokat megszűntetvén,a bujtogatókkal statárialiter bánjanak, fogadják el a király által szentesített uniót, engedelmeskedjenek a független magyar minisztériumnak, katonával és pénzzel segítsék az országot.
Ennek az előterjesztésnek a nyomán született a Szász és Román testvérek, polgártársak című kiáltvány, amely valóban békés szándékú és hangvételű volt. Az Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés jelölte ki véglegesen a székelység helyét a magyar polgári nemzetben, ezért az 1848-as magyar forradalom jelentős székelyföldi eseményének kell tartanunk.
A székelység szerette volna elérni a terhes határőri rendszer és a jobbágyviszonyok azonnali eltörlését, az emberek törvény előtti egyenlőségét s a közteherviselés késedelem nélküli megvalósítását. A határőri katonai rendszer nagy terheket rótt a családokra, a marosszéki és udvarhelyszéki szabad székelység az osztrák uralom idején elvesztette eddigi jogainak nagy részét s amiatt volt elégedetlen. Nemzeti gyűlés tartásának a gondolata már tavasszal felvetődött a székelység körében, de akkor elmaradt. Azonban ősszel, polgárháborús hangulat kialakulása után a tanácskozásra valamilyen formában és valahol feltétlen sort kellett keríteni.
Október 13-án elindult a székely székek népe. Csikból és Háromszékről mintegy 15-15 ezer fő, Udvarhelyszékről mintegy 20-25 ezer fő, Marosszékről, a Kis-Küküllő és Nyárád völgyéből minden falu népes küldöttsége s így mintegy 60000 ember vehetett részt ezen a történelmi nevezetességű eseményen. Agyagfalván az események középpontjába a gyűlést szervező Berzenczey állt, akit a csiki származású, de már általánosan ismert Gál Sándor mindenben támogatott. A főkormányszék jelöltjét, gróf Mikó Imrét választotta meg elnökének a székely népgyűlés.
Az előterjesztések pontját képezte a szász és román nemzetekhez intézett felhívás, amely kifejtette és az erdélyi nemzetek tudomására hozta: a székely nép azért gyűlt össze Agyagfalva terére, hogy arról tanácskozzon miként lehessen testvériesen helyreállítani a békét, s ennek áldásaiban megvédeni a királyi széket s az ország megtámadott belcsendét. A gyűlésre összeült székelység -folytatódik az erdélyi népekhez intézett proklamáció- kész oltalmazni a népek kivívott szabadságát, ezért elvárja mind a szászoktól, mind a románoktól, hogy keblükben minden törvényellenes bujtogatásokat megszűntetvén,a bujtogatókkal statárialiter bánjanak, fogadják el a király által szentesített uniót, engedelmeskedjenek a független magyar minisztériumnak, katonával és pénzzel segítsék az országot.
Ennek az előterjesztésnek a nyomán született a Szász és Román testvérek, polgártársak című kiáltvány, amely valóban békés szándékú és hangvételű volt. Az Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés jelölte ki véglegesen a székelység helyét a magyar polgári nemzetben, ezért az 1848-as magyar forradalom jelentős székelyföldi eseményének kell tartanunk.
állapot: | |
kategória: | Papírrégiség, Aprónyomtatvány > |
kiadó: | Székely Népgyűlés, 1848 |
cikkszám / ISBN: | 0012834 |