kategóriák
- Közlekedés ajánlójegyzék
- Szocreál ajánlójegyzék
- Reklám ajánlójegyzék
- Fotó ajánlójegyzék
- Kínai-japán ajánlójegyzék
- Szentkép ajánlójegyzék
Új árakkal! - Új szentkép ajánlójegyzék II.
- 12 érdekes régiség
- Könyv
- Bibliofilia
- Régiség
- Metszet
- Térkép
- Fotó
- Papírrégiség, Aprónyomtatvány
- Plakát
- Cirkusz
- Modern grafika
- Szocreál
- NER Irodalom
- Egyéb
kosár
üres a kosár
nincs bejelentkezve
Boros Gábor : Spinoza és a filozófiai etika problémája
- leírás
- további adatok
"Ez a könyv a Soros Alapítvány ajándéka a magyar könyvtárak számára"
A könyvtáblán könyvtári bélyegzővel.
De nem került állományba...
Sorozat: Mesteriskola.
A kötet a kartéziánus metafizikai rendszer morálfilozófiai alkalmazásának első és legnagyobb kísérletét, a spinozai etikát rekonstruálja analitikus módon Spinoza ismert és kevésbé ismert műveinek (Tanulmány az értelem megjavításáról; Rövid tanulmány az Istenről, az emberről s az ő boldogságáról; Etika; Teológiai-politikai tanulmány) értelmezésével, a magyarul megjelent fordítások részleges korrekciójával. Bevezetésében abból indul ki, hogy Spinoza számára a kartéziánizmus hagyományt, paradigmát jelent, melyen belül a kilépés veszélye nélkül szabadon mozoghat - miután elfogadta azt az elvet, hogy a filozófiát megdönthetetlenül szilárd metafizikai alapzatra kell építeni, míg végső célja a "legfőbb jó" keresése, etikai megfogalmazása. ; Az első rész az affektusok (indulatok) analitikus elméletét tárgyalja, s az értékobjektivitás illúziójának témája után elemzi a szenvedélyek mint a mindennapi élet uralkodó affektusai problémáját. A második rész témája a megalapozáselvűség, a szilárd alapzat követelménye, illetve az univerzum metafizikai szerkezetének és megismerhetőségének spinozai leírása. A harmadik rész a megalapozáselvűségnek a spinozai etikában való érvényesülését veszi szemügyre. A jó és a rossz mint nem önálló, hanem a külső dolgok és a "lelkünk" közötti kölcsönhatásból létrejövő létezők spinozai szemléletének elemzése után kerül sor az Etika "két világának": Spinoza "szabad emberről", társadalomról, államról, "észközösségről" vallott eszméinek bemutatására. A részt a spinozai üdvtan terapeutikus, religiózus és bölcseleti szintjeinek taglalása zárja. A kötetet bibliográfia egészíti ki.
A könyvtáblán könyvtári bélyegzővel.
De nem került állományba...
Sorozat: Mesteriskola.
A kötet a kartéziánus metafizikai rendszer morálfilozófiai alkalmazásának első és legnagyobb kísérletét, a spinozai etikát rekonstruálja analitikus módon Spinoza ismert és kevésbé ismert műveinek (Tanulmány az értelem megjavításáról; Rövid tanulmány az Istenről, az emberről s az ő boldogságáról; Etika; Teológiai-politikai tanulmány) értelmezésével, a magyarul megjelent fordítások részleges korrekciójával. Bevezetésében abból indul ki, hogy Spinoza számára a kartéziánizmus hagyományt, paradigmát jelent, melyen belül a kilépés veszélye nélkül szabadon mozoghat - miután elfogadta azt az elvet, hogy a filozófiát megdönthetetlenül szilárd metafizikai alapzatra kell építeni, míg végső célja a "legfőbb jó" keresése, etikai megfogalmazása. ; Az első rész az affektusok (indulatok) analitikus elméletét tárgyalja, s az értékobjektivitás illúziójának témája után elemzi a szenvedélyek mint a mindennapi élet uralkodó affektusai problémáját. A második rész témája a megalapozáselvűség, a szilárd alapzat követelménye, illetve az univerzum metafizikai szerkezetének és megismerhetőségének spinozai leírása. A harmadik rész a megalapozáselvűségnek a spinozai etikában való érvényesülését veszi szemügyre. A jó és a rossz mint nem önálló, hanem a külső dolgok és a "lelkünk" közötti kölcsönhatásból létrejövő létezők spinozai szemléletének elemzése után kerül sor az Etika "két világának": Spinoza "szabad emberről", társadalomról, államról, "észközösségről" vallott eszméinek bemutatására. A részt a spinozai üdvtan terapeutikus, religiózus és bölcseleti szintjeinek taglalása zárja. A kötetet bibliográfia egészíti ki.