IV. évfolyam, 8. szám.
1931. június 10-én, hosszas előkészületek után létrejött a Janus Pannonius Irodalmi Társaság, melynek Klebelsberg Kunó is tiszteletbeli tagja volt. A társaság célja többek között a főváros nyomasztó kulturális fölényének ellensúlyozása volt. Az induláskor a tagok között volt Babits Mihály és Surányi Miklós is. 1941 húsvétján megjelent a társaság Sorsunk elnevezésű folyóirata, Várkonyi Nándor szerkesztésében. Az induló lap szerkesztőségi rovatában Várkonyi Nándor és Fischer Béla mellett ilyen nevek voltak, mint Weöres Sándor, Esztergár Lajos pécsi polgármester, Babits Mihály (aki még megérte a lap indulását) és Török Sophie. A folyóirat rövid idő alatt országos szinten elismertté vált; a szárnyaikat bontogató fiatal írók és költők itt próbálgatták tehetségüket. A háború alatt a lap az ellenállás egyik gócpontját képezte: Radnóti műveinek kritikáját tette közzé a zsidótörvények időszakában, a zsidó tagoktól nem váltak meg a szerkesztőségben, és nem hagyták, hogy német előadó is lehetőséghez jusson a felolvasó-estjeiken. 1948 folyamán az új politikai rendszer igyekezett ellehetetleníteni a társaság működését, ami sikerült is (adminisztratív eszközökkel). Végül 1948 májusában megszűnt a társaság és a Sorsunk is.